nosztalgia

11584: A nyolcvanas evek elso 2-3 eveben meg csak tranzisztoros radiok voltak, gondosan keleti (OIRT) norma szerinti FM frekvenciara hangolva. Nekem is van meg beloluk ketto, mukodokepes allapotban - meg ejtek szot roluk.
Ezidoben jelentek meg a 'walkmanok', jellegzetesen primitiv mechanikaval - hatso kazettaorso nem volt bennuk, csak egy froccsontott pup, hogy a letekeredo kazettaorso ne zorogjon. A jobb tipusok (85 korul) mar rendelkeztek elolre-hatracsevelessel is, illetve kicsit kesobb mar lattam radioval egybeepitett walkmant is. Ez valoban sztereo volt, irigyeltuk is akinek sikerult ilyenre szert tennie.
Nos a radioim, kicsit kulonlegesek. Ugyanis epitettem belejuk mikrokapcsolot, es egy plusz nyotatott aramkorre miniaturizalt radioadot. Ezt persze olyan frekvenciara kellett hangolni, ahol nem volt radioadas, es akkor a radio tudta venni. A mikrokapcsolo szolgalt beszedvalto nyomogombkent-ha megnyomtad, az ado kapott tapfeszultseget, ha elengedted akkor pedig a rendes FM radio. Kilenc voltos elemmel taplalva egeszen messzire lehetett vele beszelgetni, kb 100-200 meterig.

...mindig kisertest ereztem, hogy leszereljem a mellso markolatot rola - ami valojaban a hatso markolat megforditva. Hihetetlenul kenyelmetlen volt megfogni, az embernek a bal csuklojat termeszetellenes modon kellett visszafeszitenie.

11592: Imádtam Csiburáskát, van is egy lemezem :)

11594: korábban a hentesnél még kimérve lehetett kapni ruszlit (hordóból). Ha jóba voltál vele, akkor válogathattál, hogy kisebbet, nagyobbat, sok vagy kevés hagymával!

- Ach, azok a 80-as évek! Akkoriban a Bródy Sándor utca, és a Pollack Mihály tér sarkán dolgoztam, és régi szokásom szerint a kolhozkaját mellőzve, meleg kolbász fogyasztásával termeltem újra munkaerőmet. Könnyű helyzetben voltam, mert az osztályon - rajtam kívül - volt még egy ifjú, aki hasonlóképpen gondolkodott. (Csak közbevetőleg jegyzem meg, hogy az akkori ifjú azóta 4 csodaszép lány büszke apja, mert nyilván rá - hosszú távon - így hatott a sok kolbász.) 1./ Karcsibácsi a Bródyban a Vas utcánál. (Tképpen Karcsinéni volt a kolbászpultnál.) 2. A Rákóczi út és Síp utca sarkán. (Hátsó kijárat a dohány utcára.) 3. Magyar utca a Kálvin térnél. (Egyszemélyes hentes.) 4. Ha az ember kellően felbuzdult, ott volt még az átalakítás előtti Vásárcsarnok, tele jobbnál jobb melegkolbász lelőhelyekkel.

11590: igen, itt van pontosan, én már hiányosan idéztem [zörög a mész]

11588: igen, azt a krokodil énekelte, én meg Csiburaskát idéztem, akinek a dala valahogy ezt jelenti: Valamikor egy különös névtelen játékállat voltam, aki senkinek sem kellett az áruházban. De most Genyával élek, aki egy rendkívüli, aranyos, kedves zöld krokodil. (Csiburaska a trópusokról származott, beleesett egy gyümölcsös ládába (amit exportra szántak), falánk volt, jól bezabált és nem tudott kimászni. Így került a hajóval a Szojuzba, ahol sok kalandon keresztül Genyával segített Krasznaja Sapocskának (Piroska), hogy legyőzze Szerij Volkot (a farkast).

11589:
Kicsit idepasszol:
http://www.youtube.com/watch?v=geqQzWG3m2o
Ez volt egyébként a legeslegelső videoklip, amit az MTV (mármint a Music Television :) ) az indulásakor leadott.

11586:
Klikk, klikk:
http://chebur.hobby.ru/audio/chebur.wav :)
és
http://chebur.hobby.ru/audio/denr.wav :)
És további eredeti felvételek (wav és RA) egy orosz rajongói oldalon:
http://chebur.hobby.ru/music.html

TV-t nézni a 60-as években olyan program volt, mint amikor az ember moziba ment. Egyik szomszédunk a "Vöröshadsereg" úti Diliházban dolgozott, orvos volt. A lánya a barátnőm barátnője volt. Így amikor a Diliház beszerezte az első TV-jét, és a környékünkön még senkinek sem volt, akkor Hűvösvölgyből elbuszoztunk a Diliházhoz, és ott beültünk TV-t nézni. 1-2 éven át jártunk oda. Ültünk ott vagy 20-an, s néztünk mint a moziban.
Később az egyik közvetlen szomszédunk vásárolt egy Kékes TV-t, attól kezdve oda voltam bejáratos.

11586:
Pontosabban:
amit én idéztem meg linkeltem, Gena, a krokodil énekelte, harmonikával.
:)

11586:
Csiburaska bizony, de nekem csak ez a "Beh kár, hogy szülinap csak évente egyszer van" dalocska maradt meg.
Viszont a szöveg többi részét csak felibe-harmadába értem :( kéne egy fullos fordítás belőle.

11578: Csiburaska dala, ha jól emlékszem. Hogy is?
Ja bil kagda-to sztrannoj
igruskoj bezimjannoj
k kotoroj v magazinye
nyikto nye prihogyil
tyiper mi vmesztye Gennoj
on nyeobiknovennoj
milij, prikrasznij
ziljonij krakagyil :)

11583: na meg : zőőd a segged elvtárs!...

A 80as években dívtak a már integrált áramköröket is tartalmazó, de még analóg hangolású, kihúzható teleszkópantennájú am/fm zsebrádiók (amiken a mai FM sávban dolgozó adók többsége nem jönne be, odáig nem tudnának "felmászni"), lapos cigarettásdoboz alakúak voltak, fülhallgató kimenettel. Olyik furcsa hibrid volt, mert fülhallgató kimenetén szterót adott, simán meg csak monóban recsegett.
Volt egy olyanom, ami egészen lapos, elegáns és alu dobozos volt, strapabíró, ezt hallgattam a seregben, ami akkor merészség számba ment.
:)

- Idáig sikerült magamban tartani a vallomást, miszerint ellenálló voltam. De már nem bírom tovább magamban tartani!
- A hidegháború kezdetekor, az ötvenes évek legelején mi, a Béketábor oszlopos tagja voltunk. (Hazánk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján! És fordítva a viccben: Hazák erős rés, és nem bástya ...) Rendszeresen békegyűlést tartottak, olykor magánházaknál is, a közvetlen szomszédok részvételével, népnevelő aktívák szervezésében. De voltak nagyobb megmozdulások. Ilyen volt a nagykőrösi főtéren rendezett is, ahol a Rákosit éltető skandálás után rögtön belecsaptunk a Békét akarunk! ütemes követelésbe. Én, és néhány ismerős fiú, a nagy hangzavarban így kiabáltunk: Békát vakarunk! - Meg is lett az eredménye! [derül]

- Az ötvenes években nagy divat volt a rádióamatőrködés. A galenit kristályos megoldás tekerccsel, földeléssel, antennával már a harmincas évek óta a szokásos megoldás volt a helyi adás vételére, hallgatására fülhallgatóval. Számomra az egyik osztálytársam összeállítása volt a csúcs, kristály helyett diódával, szappantartóba építve. A készülék egy tucat adás vételére volt alkalmas.

Emlékszem, amikor az ötvenes években a bátyám, aki tizenegy-két éves lehetett összeeszkábálta az első kvarckristályos rádióját, és megszólalt rajta a Kossúth Rádió adása. Csákányi László "Doktor Úr" c. dalával. Ez a dal valahogy mindig a szívemben maradt, és a gyermekkorom hangulatát idézi. Ez az az időszak volt, amikor néprádiónak az EKA (Engel KAroly rádiója) számított, zsebrádiónak még híre sem volt.
Csákányi László : Doktor Úr
Társtalanul járogat az orvos
Csak egy régi divatú, vén ernyőt hordoz
És soha meg nem áll, betegekhez jár
Bekopog, s kikopog mindent
S mert kikopog, nincs titok ott semmi
Tudja jól mi az oka, mit kell majd tenni
Miért dobog úgy a szív, ha van egy kis ész
Az egész nem is nehéz
Doktor Úr, Doktor Úr, itt bent valami fáj
azt hiszem a szívemmel baj van
Doktor Úr, Doktor Úr, úgy sajog ez a táj
Így nyöszörög és könyörög sok panaszos száj
Doktor Úr, Doktor Úr, ellene mit ajánl?
Jaj, ugyebár meggyógyít engem?
Azt azért senki sem kérdezi meg a doktortól:
-Doktor Úr, a maga szíve sose fáj?
Szép feladat, hogy valaki doktor
Bár ha nem pihen is az ágyában sokszor
Mert ide kéri egy, oda várja más
Betege, s jöhet-e rosszkor?
Így bekopog sorra a sok ajtón:
"Kérem nyújtsa ki csak a nyelvét!
Sóhajtson!"
Ez nagyon ismert kór, ő is érzi jól
Bár erről egy szót se szól
Doktor Úr, Doktor Úr, itt bent valami fáj
azt hiszem a szívemmel baj van
Doktor Úr, Doktor Úr, úgy sajog ez a táj
Így nyöszörög és könyörög sok panaszos száj
Doktor Úr, Doktor Úr, ellene mit ajánl?
Jaj, ugyebár meggyógyít engem?
Azt azért senki sem kérdezi meg a doktortól:
-Doktor Úr, a maga szíve sose fáj?

11578:
Ja és az a pjatyszot jó lesz pigyszot-nak is (de régen volt már ez :) )

11578:
Ugyanaz, kottával dalolva, eredeti szöveggel:
http://youtube.com/watch?v=mtKhUWtz2Tg
:)

Egy másik topikba is bevittem, de igazából ide illik:
Egy régi dalocska, kisiskolás időkből:
http://youtube.com/watch?v=elyd9bLKqj8
Lehet énekelni, dudorászni:
1.
Пусть бегут неуклюже / Puszty begut nyeukljuzse
Пешеходы по лужам, / Peseho-gyi pa luzsam
А вода - по асфальту pекой. / A voda paaszfal-tu rikoj
И неясно пpохожим / I nyejaszno prahozsim
В этот день непогожий, / V etot gyeny nyepagozsij
Почему я веселый такой. / Pacsimu ja veszjo-lij takoj.
Refrén:
A Я игpаю / a ja igraju
на гаpмошке / na garmoske (na gitarem)
У пpохожих / u prahózsih
на виду... / na vidu...
К сожаленью, / k szazsalényju
день pожденья / gyeny razsgyényja
Tолько pаз в году. / Tolka raz v ga-du.
2.
Пpилетит вдpуг волшебник / Priletit vdrug valsebnyik
В голубом веpтолете / v galubom vertoljotye
И бесплатно покажет кино. / i beszplat-no paka-zset kino
С днём рожденья поздравит / sz dnyom razsgyeny-ja pazdravit
И, навеpно, оставит / i naver-no asztavit
Мне в подаpок пятьсот эскимо / mnye v pada-rok pjatyszot eszkimo.
Refr.
:)

11568:
Ez egy jobb kép őkelméről:
http://href.hu/x/3fp7

Mi légpuskát csak a mutatványos bódékban vettünk igénybe, és (dacára az elállított irányzéknak) gyakran zsákmányoltunk kétpálcás kincseket.
:)

11565: - Nekem sosem volt légpuskám, de tanúja voltam annak, amikor egy kis karos préssel, ólomlemezből kinyomták a lövedéket. Később már, főleg ott, ahol nem volt olyan készséges húg, vagy öcs a családban, akit rá lehetett venni, akkor a viszonylag olcsón, százas nagyságrenden vásárolták a lőszert. Még előttem van, a célszerű kerek doboz, amiben tartották.
- Kisfiú koromban, falusi nyaralás alatt voltam tanúja, ahogy a nagy kézügyességű, leleményes parasztgyerekek _fából_ csináltak riasztópisztolyt, ami képes volt arra, hogy egy kapszli segítségével egy darab sörétet is kilőjön. ’46-ban, s ne feledjük, két évvel azelőtt arra is végig ment a front!

11573:
Parasztcsúzli? :) Na szépen vagyunk.
A budaiak tehát parasztok? Érdekes. Egyetlen szántóvető se akadt a szomszédunkban, legfeljebb konyhakertészek :)

11565: - A Csikágó, és a Vilma királynő útja körzetében, majd az Újlipótvárosban nevelkedett gyerek nem használt paraszt-csúzlit, mert, nehezen jutott volna hozzá a megfelelő ágasfához. Mi a környezetünkben talált anyagokból dolgoztunk. Olyan 5 mm átmérőjű, általában horganyzott acéldrótból hajlítottuk az ágast, úgy, hogy egy kb. 50 cm-es darabot a felénél meghajítva, a nyélnél összecsavarva, abból szétágazva, a gumitartót nem V alakban, hanem szögletesre formálva, a végén a gumitartó füleseket is kialakítva csináltuk. Guminak a modellgumit használtuk, lehetőleg duplán. A lövedék összehajtogatott papír, V alakban meghajlítva, s annál fogva a gumit kinyújtva, megvolt a lőszer. Az iskolába ilyet nem volt érdemes bevinni, mert elkobozták, ha meglátták, mert nagyon veszélyes fegyver is lehetett ez, ha papír helyett U szöget használtak hozzá. Okos ember csak a modell, esetleg nagyobb méretű befőttesgumit hordta magánál csúzli célra. A gumi két végét a hüvelyk és a mutató ujjára feltekerve ugyanúgy tudta használni, mint a csavart drótosat, és a papírlövedék ölég biztonságos volt, hogy még akkor se legyen nagy baj, ha a fakezű lövész esetleg tenyérbe lőtte önmagát.

(A másik "csúzliról" is volna mit mesélni, de az nem ilyen nosztalgikus, legfeljebb akatonaviselteknek :) )

A csúzlik persze koptak. A gumi a felrögzítéseknél adta meg magát előbb-utóbb, a nagy erők miatt, ezért okos utcakölke odafigyelt, és amikor repedezettté vált a gumi, kicserélte az egész gumírozást, mielőtt esetleg lövésnél szakad el a kezében. A bőr "füleire" is figyelni kellett, egy idő után az is behasadozhatott. Az ágas ritkán repedt/hasadt meg, de ha igen, akkor azonnal új csúzlit kellett csinálni.
Azt viszont nem tudom, hogy a mai gyerekek csinálnak-e maguknak csúzlit. Kétlem. Sőt valsz nem is csatangolnak a környező utcákon, kertek-dombok-bokrok között.
:|

Még most is érzem azt a mozdulatot, amikor a csúzlival való lövésnél a bal kézzel kicsit "utánarántott" az ember, a bőr elengedése utáni tizedmásodpercben - és ahogy a kő (kb 4 koczkacukor méretű, jóféle, gömbölyded sóderkavics) surrogó hanggal kirepült, ah, az a hang jelezte, hogy a csúzli is és a lövés is tökéletes. És elég pontosan lehetett vele célba lőni.

Csúzli képe a Wikipédiáról:
http://href.hu/x/3fo9
Jól megfigyelhető a bőr belső, bolyhos része és a gumik (nem teljesen szabályosan visszahajtott) felrögzítése. Az ágasvégi gumirögzítést it szigszalag erősíti, az ágas viszont nincs lehéjazva -- ez lehet, hogy egy másik iskolát követő harcos műve -- ahány környék, annyi csúzli.
:)