regi, de nagyon jo:
Objektum-orientált kód
újrafelhasználása miatt érte egy
kis
kellemetlenség az ausztrál hadsereget.
Manapság ugye már egyre jobb
helikopter-szimulátorokat csinálnak, amelyek
szinte teljesen ugyanazt
nyújtják, mint az igazi repülés.
Domborzat, idojárás, növényzet:
mind
teljesen élethu. Az ausztrálok úgy
gondolták, hogy az állatokat is be
kellene rakni, mivel azok a
menekülésükkel információt
szolgáltathatnak az ellenségnek a
környéken repülo helikopterrol.
A kutatás-fejlesztés fonöke üzent
a programozóknak, hogy tegyenek a
programba néhány kenguru-falkát is. A
programozók öreg rókaként
persze
nem kezdtek vadul kódot írni, hanem
elovettek egy már meglévo részt: a
gyalogságot. A menekülési algoritmus
ugyanaz maradt, mindössze a
bitmap képeket kellett lecserélni, a
futás sebességét megnövelni
és
már készen is volt a kenguru-csapat.
Történt aztán egyszer, hogy amerikai
katonák jöttek látogatóba az
ausztrálokhoz. A helyi nagyfiúk persze
egybol vakítani kezdtek az
amerikaiaknak: mélyrepülésben
húztak a nagy kenguru-nyáj felé,
mire
azok jól szétspricceltek. Az amerikai
katonák elismeroen bólogattak a
mutatvány láttán... aztán
döbbentek egy nagyot, amikor a kenguruk
visszatértek az egyik domb mögül
és Stinger rakétákkal zárótuz
alá
vették a szerencsétlen helikoptert.
A programozók ugyanis elfelejtették kivenni
ezt a részt a kódból (az
összes attribútum
öröklodött). A tanulság az
ausztrál programozók
számára az lett, hogy óvatosan kell
bánni a kódok
újrafelhasználásá-val, az
amerikaiak számára pedig az, hogy az
ausztrál vadvilág tényleg olyan
veszélyes, mint ahogy azt beszélik.
A nagyfonökök egyébként
örültek az esetnek, mert a pilóták
megtanulták
a leckét: azóta mindegyikük
szigorúan elkerüli a kengurukat.