62661:
http://www.kih.gov.hu/alaptev/nepugyvedje
A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL
A jogi segítségnyújtásról
szóló 2003. évi LXXX. törvény
(Jst.) új alapokra helyezte a magyar állami
jogi segítségnyújtás
rendszerét. A peren kívüli jogi
segítségnyújtás új
szolgáltatásként jelentkezett, a
büntető és polgári ügyekben
történő jogi
segítségnyújtás (peres jogi
segítségnyújtás) pedig a
hatályos eljárásjogokban már
létező kedvezmények
módosításaként jött
létre. A törvény célja az volt,
hogy az állam mindazok jogainak
érvényre juttatásához
segítséget adjon, akik arra
hátrányos helyzetükből
kifolyólag egyébként nem lennének
képesek.
Magyarország – a többféle
európai megoldás közül –
azt a rendszert választotta, melyben egy
állami szervezet dönt anyagi helyzet
alapján a támogatás
megengedhetősége kérdésében,
de a jogi segítséget nem az állami
alkalmazottak nyújtják, hanem a jogi
segítői névjegyzékbe felvett
ügyvédek, egyetemi oktatók,
jogvédő társadalmi szervezetek.
Az új szervezet, a Jogi
Segítségnyújtó Szolgálat
2004. április 1-én kezdte meg
működését elsőként a
peren kívüli jogi
segítségnyújtás, vagyis a
tanácsadás, okiratszerkesztés és
iratbetekintés lehetőségének
biztosításával. Majd a
támogatás rendszere 2008. január
1-től komplexebbé vált: ettől az
időponttól kezdve a bíróság
előtti képviseletet ellátó
pártfogó ügyvédet is a Jogi
Segítségnyújtó Szolgálat
biztosítja a rászorulók
számára.
A jogi segítségnyújtás 2008-as
reformjának pozitív eleme mind a felek, mind
pedig a bíróságok tekintetében,
hogy a perbeli képviselettel
összekapcsolható a per előtti
tanácsadás, ezáltal a
bíróságok
tehermentesíthetők, megvalósulhat a
felesleges, vagy előreláthatóan
eredménytelen
igényérvényesítések
számának csökkenése.
A jogi segítségnyújtási
feladatokat jelenleg I. fokon a
fővárosi/megyei kormányhivatalok
szakigazgatási szerveiként
működő megyei igazságügyi
szolgálatok látják el
közigazgatási hatósági
eljárás keretében. A II. fokú
hatósági jogkört, és az
igazságügyi szolgálatok feletti szakmai
irányító szerv jogköreit a
Közigazgatási és Igazságügyi
Minisztérium Igazságügyi
Szolgálata gyakorolja.
Az állami jogi
segítségnyújtási
szolgáltatások – az anyagi
szempontból rászorultnak tekintendők
körében – jelenleg a
következők:
a) peren kívüli
segítségnyújtásként: jogi
segítők által adott jogi
tanácsadás, okiratszerkesztés és
iratbetekintés;
b) polgári eljárásokban:
pártfogó ügyvédi képviselet
biztosítása, elsősorban a jogi
segítők által;
c) büntető eljárásokban:
sértett, magánvádló,
magánfél, egyéb érdekelt
pártfogó ügyvédi képviselete,
pótmagánvádló személyes
költségmentességének
engedélyezése, és ennek keretében
pártfogó ügyvédi képviselet
biztosítása –
főszabályként – jogi
segítők által.
A szolgálatok munkatársai a
hatósági feladatukon túlmenően,
ügyfélszolgálati tevékenység
keretében az egyszerűbb
megítélésű ügyekben –
a jövedelmi és vagyoni helyzet
vizsgálata nélkül, díjmentesen
– jogi tanácsot, illetve
hatásköri, illetékességi
útmutatást adnak bárki
számára.
A jogi segítségnyújtási rendszer
egyik fő jellemzője, hogy az ügyfelek
a jogi segítői
névjegyzékből maguk választhatnak
jogi segítőt az ország egész
területéről mind peren
kívüli ügyeikben, mind a peres
képviseletük ellátására.
A jogi segítségnyújtási
támogatások
I. Peren kívüli ügyek
A jogi segítő peren kívül ad
tanácsot, illetve szerkeszt beadványt,
egyéb iratot
minden olyan jogvitás ügyben amelyben a
későbbiekben per lefolytatására
kerülhet sor (szükség esetén a
keresetlevelet is elkészíti);
mindennapi megélhetést érintő
kérdésekben (birtokháborítás,
lakhatási, nyugdíj, munka-és
foglalkoztatási, közüzemi-díj
tartozás, végrehajtási ügyek,
stb);
ha az ügyfél közigazgatási
eljárásban vesz részt, és
eljárási jogainak,
kötelezettségeinek megismeréséhez,
jognyilatkozat megtételéhez
szükséges a jogi szolgáltatás;
bűncselekmény áldozata
számára, amennyiben az ezzel
összefüggésben keletkezett jog- és
érdeksérelem
elhárításához szükséges
a szakjogászi
közreműködés;
polgári vagy büntetőel