(9151)
hellobello. Kata kedves, azért menjen el
lélekbúvárhoz. higgye el, jót,
tesz - tapasztalatból beszélek, volt
szerencsém végigjárni pár
stációt. (szálltam én már le
repülôrôl indulás elôtt -
hajjaj, az milyen cirkusz volt. meg vitt már el
párszor mentô holmi szívklinikára,
mert úgynézett ki, hogy ennyi a kozmás
életbôl. pedig nem, nem volt olyan
szerencsém. a baj mindig ott kezdôdik, hogy
az embör lánya/fia nem óhajtja
tudomásul venni, hogy szarul van, pontosabban
tudja, csak el próbálja dugni valahova
hátra, s közben retteg. hogy mi lesz,
ha...meg az elhatározás, hogy ennyi és
ne tovább, mert unom(?) és szeretnék
élni. úgy unalmasan. mindenki másra
esküszik, hogy mi a megmentô ötlet -
szedtem én is kilószámra bogyót,
aztán ittam, úgy rendesen - szóval
úgy napközben normális, de este
már remeg, meg összevissza jártam
beszélgetni. a legjobb akkor volt, amikor
úsztam, sétáltam az erdôben, meg
órákig lestem a pálmakertben a koi
pontyokat, hogy hogyan híznak. na ez utóbbit
kellene vinni, de nem úgy erôbôl, hogy
mostaztánvégigcsinálomb+, mert az csak
plusz teher lesz. elôre is válaszolva: nem,
nem tudtam ilyen következetes lenni. de mindig
megpróbálom. újra és újra.
szóval Kata kedves, vigyázzon magára.)