hipochondriás szépestét. megvolt az
untersuchung, ami a következôképp
játszódott le:
"grüss gott
grüss gott
ja, herr nagi(így, mer' ezt a nevet az
életbe nem tanulják meg), wie kann ich ihnen
helfen?
na ja, wissen Sie, ich glaub', ich habe
hirntumor."
így történt. késôbb
megegyeztünk, hogy nem agytumorom, hanem agybajom
van, de az másik orvos...szóval a gerincem
van kikészülve, és a kis helyes
így jelez. úgyhogy most edzésre kell
járnom. megint. ezenkívül kaptam a
gerinc mellé jobbra-balra, tarkótól
lefelé egy félliteres injekciót.
baromira élveztem, a feleségem
csodálkozott is, hogy nem menekültem
(vérvételkor mindig szoktam, mert rosszul
vagyok a vértôl). ennyi. azér'
akkor is tele a fakkin' bakancsom. a nap
jóhíre, hogy megjött a powerbook-om,
és ezt már arról írom. ujjé.
!!!. viszont szomorú vagyok, mert a garageband
hiányzik róla. úgyhogy holnap
elsétalok a helyi képviselethez, és a
maradék gerincemmel addig ütöm
ôket, amíg nem szédülnek.
kösz a figyelmet, a megértést, a
jótanácsot, és a vidítást.
halni ezentúl csakide.:) ))