imádokélni

A nap legjobb poénja: Alien vs Predator.

Érdekes például a dominanciaviszonyok és a megengedhető humor, tréfa összefüggése állatoknál és embereknél: az aktuálisan dominánsabbak sokszor sokkal több poént engedhetnek meg maguknak akár a többiekkel szemben, mint a kevésbé dominánsabbak.
Persze a humor egyáltalán nem domináns, többségi kiváltság hála istennek: példul a korai Woody Allen humor pont nem a dominánsak humora, hanem a lúzerek, komplexusosak önsegítő humora.

"Úgy látom a humorérzéknek nagyon erős köze van ahhoz, hogy valaki mennyire képes a tudata folyamatos osztályozótevékenységét meglazítani."
Ez egy érdekes meglátás, az igazságtartalma most egyből mondjuk nem világlik fel. Sztem a humor erős adaptációt tesz lehetővé a környezethez (a belsőhöz is, hogy mennyire meg kell tanulnunk önmagunkkal együtt élni, a sok kis baromságunkkal), ezért fontos evolúciós termék. Ebből a szempontból nézve Boldie állítása úgy értelmezhető, mint ami igaz, hiszen azt mondja, hogy pl. az a félelmetes, nagyszarvú állat, amivel mindig ugyanahhoz a patakhoz járok inni, az igazából nem is egy félelmetes állat, hanem egy jópofa lény, amellyel kapcsolatba kerülhetek.

Kénytelen vagyok megjegyezni: a Palmer Eldritch tényleg igen jó volt. A faszi (Dickie) nem nagyon hibázott, pedig állandóan résen voltam a hibadetektorommal. A végén a telepatikus sakállal, meg a tisztátalansággal, meg persze istenel majdnem elbaltázta a dolgot, de aztán mégsem. a drogkultúrabeli jártasságát nem tisztem megítélni. Egy dolog zavart, ami más regényeknél is szokott, és amit nehéz megfogalmazni: szóval, hogy van x számú (itt mondjuk 6 körül) szereplő, de rajtuk kivűl aztán nem nagyon van semmi, és senki, nincsenek a rajtuk kívüli világrészletek egy picit se megoldva és megrajzolva, hogy csak akkor lesz élő a regény lehetséges világa, ha a szereplők belegyalogolnak, egyébként lefagyott az egsz. Szóval az inkomplettség volt az, ami zavart. Hogy csak az adott világ leghatalmasabb embereit láthatjuk, meg mondjuk a Mars bunker csapatot, és így kicsit lecsupaszított lesz a dolog, túl magától értetődőek a cselekvések, vagyis némi sterilitás lopódzik be, és ez az a pont, ahol abbahagyom, mert kezdek modoros és zagyva lenni.
Asszem a többi regényét angolul akarom.

Hát, baszdmeg.

Hát, baszdmeg.

Úgy látom a humorérzéknek nagyon erős köze van ahhoz, hogy valaki mennyire képes a tudata folyamatos osztályozótevékenységét meglazítani. Ismerek olyan embert, aki sokkal jobban tud nevetni ha iszik egy kicsit, olyat is akinek csak alig van humorérzéke és emellett nagyon sokra tartja azokat a kategóriákat, amiket szellemi munkájával ver föl, olyat is aki éles helyzetben egy primitív kis pukkancs, de pár nap múlva szívből kacag a helyzeten, mellesleg sértődékeny és feledékeny alkat egyszerre, olyat is akinek nagyon fontos hogy a társaság elismerje őt és ezért gyakran nevettet, de ő maga nem tud nevetni önmagán, stb. Nagyon sokféle humor létezik. A humor párosulhat sokféle dologgal, még félelemmel is.
Plussz még egy kis buddhista sztori:
Sok szerzetes számára fontos a nevetés, pl. mikor valami megtréfálja őt és a nehézkes reakcióból egy önmagát kívülről meglátással keveredik vissza a szabadságba, vagy mikor valamit nem ért és az aggodalmaskodást hirtelen fölváltja egy nevető kötődésnélküliség. Keresik is ezt a fajta nevetést.
Egy nap, mikor teljes szótlanságban kint dolgoztak a mezőn és elérkezett az ebédidő, Hoszumin és társa, Fukomoko meghallották az ebédre hívó jelet. Hoszumin hirtelen felkacagott, majd vállára vetett kapával jókedvűen indult vissza a kolostorba. Ebéd után megkérdezte őt Fukomoko:
- Mondd, mire jöttél rá, amikor az ebédre hívó jelnél fölkacagtál?
- Én?? Semmire. Egyszerűen csak megörültem neki, hogy végre ebédelhetünk.
Hát most aztán Fukomoko kacagott föl.
Hát, mindenki úgy próbálkozik, ahogy tud.

Úgy látom a humorérzéknek nagyon erős köze van ahhoz, hogy valaki mennyire képes a tudata folyamatos osztályozótevékenységét meglazítani. Ismerek olyan embert, aki sokkal jobban tud nevetni ha iszik egy kicsit, olyat is akinek csak alig van humorérzéke és emellett nagyon sokra tartja azokat a kategóriákat, amiket szellemi munkájával ver föl, olyat is aki éles helyzetben egy primitív kis pukkancs, de pár nap múlva szívből kacag a helyzeten, mellesleg sértődékeny és feledékeny alkat egyszerre, olyat is akinek nagyon fontos hogy a társaság elismerje őt és ezért gyakran nevettet, de ő maga nem tud nevetni önmagán, stb. Nagyon sokféle humor létezik. A humor párosulhat sokféle dologgal, még félelemmel is.
Plussz még egy kis buddhista sztori:
Sok szerzetes számára fontos a nevetés, pl. mikor valami megtréfálja őt és a nehézkes reakcióból egy önmagát kívülről meglátással keveredik vissza a szabadságba, vagy mikor valamit nem ért és az aggodalmaskodást hirtelen fölváltja egy nevető kötődésnélküliség. Keresik is ezt a fajta nevetést.
Egy nap, mikor teljes szótlanságban kint dolgoztak a mezőn és elérkezett az ebédidő, Hoszumin és társa, Fukomoko meghallották az ebédre hívó jelet. Hoszumin hirtelen felkacagott, majd vállára vetett kapával jókedvűen indult vissza a kolostorba. Ebéd után megkérdezte őt Fukomoko:
- Mondd, mire jöttél rá, amikor az ebédre hívó jelnél fölkacagtál?
- Én?? Semmire. Egyszerűen csak megörültem neki, hogy végre ebédelhetünk.
Hát most aztán Fukomoko kacagott föl.
Hát, mindenki úgy próbálkozik, ahogy tud.

Pedig lehet, hogy érdemes kutatni. Gondold meg, ha megszereznél egy extraordinary fellowship ösztöndíjat az oxfordi Christ Church college-ban, a Humour Departmentben.

köszönöm a hozzászólásokat, miegymást.
nem akarom én ezt kutatni, csak érdekel a kérdés.

ez nem humoros.

1892 - Barbie magazin, már az is valami?
Nekem tegnap Barbie lovakkal kellett játszanom :) )

mondjuk én tán onnan közelíteném meg, hogy mit is tartunk humorosnak. (lsd még humor-kategóriák) pl. az egyik alapvető szempont az inkongruencia. az meg inkább nurture kérdés (szvsz), hogy vki az inkongruens helyzeteket hogyan fogadja - mind perceptuális, mind kognitív szinten. vagy csak viccelek?
:)

"There's this old Mark Twain saying that studying humor is like studying a frog. You can only study it so far, and then you have to kill the frog."
juan, most inkább nem kivonatolok, oks? :)
http://www.uni-duesseldorf.de/WWW/MathNat/Ruch/humor.html

A kérdés nagyon jó. Is-is. És a számtalan csapás csak cizelláltabbá teszi. A pálma letörik, a nádszál elhajlás közben kalligráfokat farag magára, mint mesterem, Hattori Hanzo szan tanítja. Esetleg igény szerint a legmagasabb szintű gyönyör, a megvilágosodás szavait, amennyiben Buddha az eheti tanító. És így tovább. Mert eszköz a humor, és minél mesteribben forgatja a kardot a tanítvány, annál ékesebben bizonyítja elméjének élességét. Uff. Mentem Barbie magazint lapozgatni.

A humorérzék isten ajándék a természetesen, bár szeretett fiának és így önmagának is ebből a létfenntartó képességből oly kevesett jutatott.
Nyilván nature és nurture komponens is van benne, jómagam, szakmámból kifolyólag igen meghatározónak tartom a genetikai, evolúciós alapjait, de még nem olvastam kedvenc újságjaimban erről komoly szakcikket.
Megfigyeltem viszont hogy sok balkezes barátom volt-van, jómagam is annak vagyok mondható, és velük általában ugyanazokon a dolgokon röhögtünk rendkívül sokat, vagyis viccesnek tartottuk a másikat, jóllehet elképzelhető, hogy nem is vagyunk, nagyobb populációt nézve, olyan humorosak.

igen.

Boldi: ha így gondolod, valamit elnéztél:) )))))
Nem tudom,kinél kell reklamálni,de ez, ahogy "még az én időmben volt", nem úgy ment,hogy "valakihez", hanem hivatalosan be kellett nyújtania egy fellebbezést, ez volt a neve.. szeritnem néhány pontot lehet vele pluszban szerezni,nem?
De ő utánanézve a helyes megoldásoknak azt mondja,hogy x pontos lett szerinte és mégis x-y pontos lett? igen?

ezek tények, amikkel meg vagyok békélve.
de azt képzeljétek el, egy nagyon kedves ismerősöm rengeteget tanult pszichológiaszakra felvételire, 1 éven át járt előkészítőre, marhára érdekli meg minden, sőt, a próba felvételiket is 80-90 %osra nyomta, és iszonytatóan lepontozták a mostani írásbeli felvételijét. ha reklamálhatna, és oda is figyelnének rá, azaz nem lennének vele rosszindulatúak, akkor nagy valószínűséggel fölvennék, hiszen nagyon sokat tanult és elég jól tudja. de azt tanácsolták neki, fölösleges reklamálnia, mert úgyse veszik majd komolyan. nem tudjátok, kinél érdemes egyáltalán reklamációval próbálkozni aki nem rosszindulatú?

online békítő show esetleg?

nekem se jutott.
Petra drága, nem is próbáltál kommunikálni velem tegnap.

sztem tuti öröklödik :) ) csak nekem nem jutott, csak a tesóimnak sajna.

én is így gondolom, is-is, mint annyi minden.
esetleg genetikusok megtalálták már a bűnöst?

is-is:) )))))))))
Komolyan: én nem tudok ezzel foglalkozó kutatásokról, Juan, de gondolom, nem is sok van, elég összetett és szubjektíven meghatározható ugye a "humorérzék" mint "képesség" ahhoz,hogy a kutatás tárgyát definiálhassuk...
Na mindegy, szóval szvsz mint csomó dolog, is-is, tényleg: biztosan kell hozzá vmilyen adottság is, de az tuti,hogy fejleszthető és alakítható, hogy pl. vki bizonyos fajta gondolkodásmódra ezzel a dologgal kapcsolatban beálljon...

(már a kérdés is hülyén lett megfogalmazva, de asszem, értitek, mire gondolok.)

egy kérdésem volna - főleg Petrához és Attacshoz, de más is válaszolhat - egy olyan témában, amihez nem értek (ehhez sem):
a tudomány mai állása szerint a humorérzék adottság vagy tanult képesség?
(komolyan kérdezem.)

Boldi tegnap a vizitúra-élménybeszámolón le se szart.
Peti viszont lelkesen mindent elmondott és a nagysikerű napló is nálam van!:)

Bogi, jól tudod te azt!:) )))))))
Boldi, életem - jeleim voltak: először gomba, aztán cseresznye, vagy esetleg fordítva.

mi baj, Petra??? (1869) :) )))

(engem is felhívott előtte, hogy megyek-e és nagyon sírós lett a hangja, amikor mondtam, hogy sajnos nem.)
télleg sajnálom, de idén nyáron nem fért bele sem anyagilag, sem időben - ugye ott volt Berlin, a régi álom.