imádokélni

Nem tudom megállni, hogy fel ne tegyem a "Ki miért olvas?" körkérdést. Átmenjek vele az irodalomtopikba vagy itt?

na jó, befejezem ezt a magamban beszélést

12294 - rendezhetünk retró-mancs olvasást simán :) ) itt vannak a spejzban a 92-94 es évfolyamok. lehet h. a 95 is. direkt azért kellett ekkora lakásba költöznöm, hogy elférjenek valahol végre.

12301 - én mindig megkeresem a szememmel a szövegben, hogy hol kezd el Ottlikozni, és csak azokat a részeket olvasom. Ilyen kis genyó vagyok.

12289 - én lekattantam róla simán.
pedig nagyon függő voltam. de egy idő után annyira szar volt, hogy nem adtam érte töbé pénzt.

12281 - Zsufi, EP erre azt szokta mond, hogy (öncenzúra)

igen, ezt mondta a tesóm is már:) )

(különben a parakovács fent van a wiwen, most jött fel nemrég, pszt)

Igen, pont ez az, hogy közben érzek egy kis megkönnyebbülést, ha értem, hogy mi van, de aztán semmit. Mondjuk pont azt írta le, hogy hány helyre ír havonta, elég sokba. Ez speciel egy orvos majnem szaklapban vol, ez a kis írás.

És nekem minek írásaival sincs bajom, és nem teszem fel közben azt a kérdést, hogy ezt akkor most minek. Bár a Jobbikos kínaizás utolsó mondatát eléggé sablonosnak és kiszámíthatónak éreztem.

mancsban poszterszámban Bence György és Komoróczy Géza az atlantisz előtt lefotózva a kedvencem. Legkedvesebb cikkemet a Tilos az Á-ban olvastam (az újságot ott találtuk autentice) és a videodisznós írta, ki is? ja a Ficsku Pál, arról szólt, h nagyon nyáron hogyan kell az olvadt betonban fetrengeni, grillezni. És nekem bizony Nádori volt a kedvenc narancsos rikkancsom.
Viszont egy Wired számért habozás nélkül beáldoznám egy negyedév összes narancsát. Régen, még hetilap korszakban, az alap a heti Beszélő kultúra és az aktuális Narancs publijai voltak.

és az a baj, hogyha meg végig, akkor utána nem érzem, hogy ez most miért volt jó nekem...

Tandorin nem könnyű. Ma próbáltam épp :)
Nincs több szmájli tudéj.

(Tandori :-)))))

Hát, lelki törlés... néha inkább be sem írok.

nem láttam a poszterszámot.
ez tök érdekes, juan, én például nem tudom elolvasni Sajót.. de van egy kérdésem: ti Tandori publicisztikán végig bírjátok rágni magatokat?

Poszterszám megvolt, ja.

Engem a Legát szokott meglepni.
Egyátalán nem technikailag, hanem lelkileg törlök. Nem akarok itt belemélyedni a törlésem lelkizésébe, annyira nem érdekes, csak én lepődtem meg, hogy beírok, törlöm, beírok, törlöm. Öncenzúra a javából, asszem mert unalmasnak és feleslegesnek érzem, meg, hogy minek fárasszalak benneteket olyasmivel, ami még nekem sem érdekes :)

poszterszáma, ejnyemá no!

viszont!
Volt egy különszám valamikor régen, nyáron, egy poszerszám a mancsnak. Az megvolt nektek? Pohárnok Gergőék fotói. Klassz volt!

Winkler Robi az isten. :-))
nem, nincs isten. kisistenek vannak.

én pl. Sajót komálom a MaNcs-ban évek óta.

hát, itt már de gustibus non est blabla irányban haladunk.. különösen érdekessé tenné a vitát, hogy olyan újságcikkeket hasonlítanánk össze, amiket mindketten 8-10 éve olvastunk (hacsak nem hobbid a kilencvenes évek eleji-közepi publicisztikák olvasgatása:)

ki az isten, bio?

mármint régen.

talán azért, mert régebben én is jobb voltam.

Szerintem meg egyidőben munkálkodtak és up-nak is megvan a maga stílusa. A szerdákat baromira bírtam már égen is. Sztem nem pki az isten.

de ez szerintem azért van, mert olyan nemzedéki élményizé, hogy nem tucc róla lekattanni... meg az, hogy régebben jobb volt, az azért nem jelenti, hogy most szar...

egyet értünk

Legendary Pink Dots: The Golden Age
érdekes, a narancs esetében mindig azt mondják az emberek, hogy régebben jobb volt. én is ezt mondom. és mégis ez az egyetlen lap, amit mindig olvasok.