"- Magának is joga volt hozzá, hogy
javaslatokat tegyen, vagy tiltakozást jelentsen
be a kellő időben - jegyezte meg.
- A kellő időben, mi?! -
süvöltötte Arthur. - A kellő
időben? Akkor hallottam először az
egészről, amikor beállított ide
egy munkás tegnap. Megkérdeztem, azért
jött-e, hogy megpucolja az ablakot, mire ő
azt felelte, hogy nem, hanem hogy szétrombolja a
házat. Persze nem ezzel kezdte. Dehogy.
Előbb letörölt pár ablakot, s
megvágott öt fontra. Csak aztán mondta
meg.
- De Mr. Dent, a tervek az elmúlt kilenc
hónapban rendelkezésére álltak a
helyi tervezőirodában!
- Ó, hogyne! Én is egyenesen odamentem, hogy
megnézzem őket, mihelyst hallottam a
dologról, tehát tegnap délután.
Maguk aztán nem erőlködtek valami
nagyon, hogy felhívják rájuk a
figyelmet, ugye? Úgy értem, hogy
például szóltak volna valakinek, vagy
ilyesmi.
- De hiszen a tervek ki voltak állítva.
- Ki voltak állítva? Éppenséggel a
pincébe kellett lemennem, hogy megtaláljam
őket.
- Ott van a kiállítási részleg.
- Zseblámpával.
- Talán leszakadt a villanyvezeték.
- Meg a lépcső.
- Nézze, végül is megtalálta a
feljegyzést, nem?
- Ó, hogyne - felelte Arthur -, megtaláltam.
Egy használaton kívüli
vécében elsuvasztott, bezárt
iratszekrény fenekén volt
kiállítva, az ajtón a
következő felirattal: Vigyázz! A
leopárd harap!"
(Douglas Adams: GALAXIS Útikalauz
Stopposoknak)
http://pici.web.elte.hu/kalauz/