naná, hogy beszóltak a fúrás
miatt. a csempe miatt tényleg nagyon hangos,
ütvefúró üzemmódban
talán még Bogihoz is áthallatszik.
ezúttal azonban egyáltalán nem voltam
sztoikus és udvarias, miután negyed/fél
8 körül becsöngetett egy nyanya,
és közölte, hogy feljelent. mondtam,
hogy nyugodtan, már kezdek hozzászokni, hogy
ebben a házban továbbél a
csengőfrász. ahá, kapott rá a
nő; szóval nemcsak ő szólt be
emiatt. mondom, nem, ő az első.
(csak ugye a hátsó kert
rendezésébe már beleugattak, na nehogy
már valakinek jó legyen, még ha ez
nekik semmibe se kerül. sőt, elvileg ez
nekik is jó lenne - na mindegy,
áthidaljuk.
meg anno egy másik nyanya is beszólt, hogy
ne biciklizzek az udvaron - mármint bringán
gurulva jutok ki az utcára, nem ott
körözök -, mert őt egyszer
elütötte egy bringás.)
közölte, hogy csak délután 4-ig
lehet fúrni, mert ő reggel 5-kor kel.
mondom, én napközben dolgozom, felejtse el.
de hogy már október óta
állandóan itt fúrnak, meg zajonganak,
ahol újítják fel a lakást. mondom,
én meg a szomszédjában lakom, és
épp emiatt kell pár dolgot megcsinálnom
nekem is, szóval ne panaszkodjon nekem
erről. (persze hozzájuk nem fúrtak
át, hehe.)
azért megkérdeztem, hogy tudja-e a nevemet,
ha már fel akar jelenteni. majd megtudakolja,
mondta. végül édesanyját és
egy bizonyos szakmát is kapcsolatba hoztam
egymással, és visszamentem a lakásba.
persze így holnap és holnapután is
fúrnom kell majd.
(egy érv azért hatott: az
istenáldjamegkendteketszegényédeasnyámbeteg
- azt mondta, beteg a gyereke. kérdeztem,
miért nem ezzel kezdte?)