86093: Jó. A komolyzenével azért
nehéz, mert nem a különböző
stílusok nem horizontálisan állnak
egymás mellett, mint a könnyűzene
jelenlegi műfajai, hanem egymásra
épülve mintegy gerincet adnak az
emberiség történelmének.
A komolyzene értés a
könnyűzenéhez képest olyan, mint
egy telefont használni vagy megérteni a
működését.
Az alapoktól kell kezdeni, és aztán
már maga a tudomány lesz a
szórakozás.
A megfigyelések szerint az ember elkezdi a
reneszánsz, a klasszikus a barokk, a korai majd
későromantikus zenét hallgatni, majd
belehúz, és már a dzsessz-modern
világban találja magát, majd
szépen vissza, Bernstein, Debussy, Gershwin,
Rachmaninov, Beethoven, Mozart, Vivaldi és
végül 80 évesen ülünk a
kandalló előtt és betölti a teret
Bach, a fúga művészete, a
legújabb 123.1-es szörránd
rencerünkön.
Az csak rajtad múlik, hogy melyik korszaknak
mennyire nézel utána, mennyire jön be,
mennyire érdekelnek a stílusjegyek, a
szerzők életrajzai, ilyesmi. A lényeg,
hogy például egy Beethoven szinfi maga fogja
kívánni a továbblépést a
romantika felé és belülről
jön a késztetés, hogy egy újabb
lépést tegyél a komolyzene
világában.
De jöjjön inkább 10, és írjon
be egy vicces mondatot a témával
kapcsolatban!