Lillu, bocsánat, de reggelre eltüntetem az
üzeneteidet az első sorokból... Nem
haragudás miatt, hiszen nem vagyunk mi
fasírtból, csak úgy a hajnali
grafomán rohamom előtérbe
kerülése okán. Most kezdtek a
madárkák egy óvatos szerenádot
énekelni, és míg a lassan oszló
csöndben zümmög a fridzsider, arra
gondolok, milyen szívesen énekelnék
Danae-nak az ablaka alatt, s csöndben
várnám a ventillátort a nyakamba. S
ahogy meg-meglibben az ég
felhőköntöse, kiviláglik egy-egy
fény-reménysugár, mint
kihúnyó parázs - tudom, hogy
vége... Egy percre a hűtő is
megállt. Valahol e bolygón galambot
gázolt a kimerültség lánctalpa.