Fulikati a szabadság ott kezdődik, hogy meg
bírom itélni mi nekem a jó és mi
nem. Vannak dolgok amit nem kell kipróbálni
ahhoz, hogy szabad legyek.
" (És mér van az, hogy az egyik nem
akar beleszólni a másik dolgába, a
másik meg igen az egyikébe?)" Amikor
odajön hozzám egy buliba egy srác,
és vigyorgó holdvilág képével
megkérdezi mit szívtál, és én
mondomsemit, és utána üvölve
szaladgál körbe és azt mondja:
Nézzétek ez a hülye nem szívott
semmit. És jön a többi bunkó
és magyarázhatom nem hiszi el, és
ettől zeng az egész környék, hogy
nézd ez a bunkó nem szívott semmit.
Akkor én ezeknek legalizáljak? Nem szól
bele a dolgomba? Vannak szórakozóhelyek ahol
a többség kinéz, ha nem szívtam.
Aki tényleg csak saját
kedvtelésére, mert jól érzi
magát beszív, és utána ugyanolyan
normális, azzal nincs semmi bajom, csinálja
kit érdekel. És még én vagyok az
ilyen helyeken az antiszociális, aki mondjuk
szeretne kocsival épségbe hazajuti. És
mit kijabál ez a holvilágképű a
parkolóban nekem, amikor azt mondom, hogy
öreg megölsz valakit ha ilyen állaptban
autóba szállsz? Hogy úgysem tudnak
megszondáztatni, vérvételre meg
úgyis lusták elvinni. És akkor ő
nem szól bele az én dolgomba? Csak
legfeljebb elüt. Még ha legálisan is
csinálná akkor mekkora pofája lenne.
Mondom a normálisan fűvel
szórakozókkal nincs semmi bajom, de
amíg ilyenek is vannak szép számmal
közöttük, addig én nem
támogatok semmit.