Nagy Nándor: Távollátók
Igen, szükség van az álatvilágot
megörökítő filmekre. Még
akkor is, ha mára több televíziós
csatorna létezik amelyik az álatvilág
legkülönbözőb válfajainak
életét mutatja be. Előfordul azonban,
hogy néha ezek a filmek néha teljesen
nélkülözik a tudományos
igényességet. És természetesen az
sem hagyható figyelmen kívül, hogy az
álatok viselkedését bemutató
történetek, vagy a jól megírt,
megrendezett álatmesék többnyire igen
sikeresek. Mégis állítható, hogy
Jacques Perin a közvetlen közelünkben
élő rovarvilág egy napját
ábrázoló Mikrokozmosz című
filmjének elkészülte után, nem a
nyereségvágy hajtotta akkor amikor
elkészítette a Vándormadarak
című filmet.
A Vándormadarak című film mégsem
szándékozik ornitológiai
ismertető lenni, sőt talán ezt
szeretné a legkevésbé. A
különböző fajú
vándormadarak egy vándorlási
ciklusának
megörökítésével, a
szokványos tudományos ismertetéssel
szemben valami egészen mást kiván
nagyon határozottan a nézők
tudtára adni. Nem a tudományos ismereteinket
veszi célba, vagy azokat helyezi mérlegre,
hanem az érzelmeink által kíván az
értelmünkre hatni. Már a Mikrokozmosz
című film esetében is Jacques Perin
arra kívánta a nézők
figyelmét felhívni, hogy az emberek
mindennapi létkörén kívül is
létezik egy kevésbé közismert,
ugyanakkor igencsak mozgalmas életforma, amely
világról a léptéke miatt gyakran
nem veszünk tudomást, ez pedig nem más
mint a rovarok, bogarak élete. Ezt a
rovarvilágot, a saját életterén,
egy nap történésein belül, a
létért, a fentmaradásért
folytatott küzdelmet a Mikrokozmosz
című filmalkotásában Jacques
Perin még az emberi érintetlenség
állapotában ábrázolja.
A vándormadarak című film
esetében a megörökített
események egy nagyobb időegységet
ölelnek át és a
különböző madárfajok
helyváltoztatási,
táplálkozási, párzási
szokásait villantja fel, oly módon, hogy egy
határozott hiány, mi lesz ha érzettel
távozhatnak a nézők a moziból.
Lévén, hogy vándormadarakról van
szól, a film, a képek tudatosítják
a nézőkben, hogy ez az egyetlen olyan
ragarozófajta amelyik még rendelkezik a
szabad helyváltoztatás
képességével. Hiszen a nagyobb
testű álatok, ragadozók mind
kipusztultak az elmult századok során, az a
kevés faj amelyik még fentmaradt az
rezervátumba, vagy álatkertbe zárva
tengeti életét. A filmben a
különböző fajtájú
vándormadarak párzási és
költő helyeik elérése során
megtett úton, jól felismerhető
földrajzi tájegységeket,
életbenmaradásuk szempontjából
meghatározó természeti
jelenségeket van alkalmuk látni,
megélni. Mivel a madarak vándorlásuk
során elkerülhetetélenül
érintenek városokat,
világvárosokat, így azok is
feltünnek egy egy rövidke jelenet
erejéig a filmben. Főként azzal a
szándékkal, hogy jelezzék a
különböző emberi
tevékenység kihatásait a madarak
életére. Ezen madárröpték
mind mind azt az érzetet keltik a
nézőkben, hogy mára a
vándormadarak élete egyáltalán nem
mondható biztonságosnak, hogy
életterük a valamikori
életlehetősegeikhez képest igencsak
beszükültek.
Érdemes elgondolkozni a Vándormadarak
című film megtekintése után azon,
hogy akkor amikor az ember képes már kutatni
szemének
látótávolságának
megnövelésére alkalmas
csillagászati eszközök
segítségével távoli
csillagképeket, miként nem képes
észrevenni a kényes ökonómiai
egyensúly felborulásában rejlő
veszélyeket. Feltevődik a kérdés
a film megtekintése után, mi
történik akkor ha kipusztulnak,
végérvényesen eltünnek a
földi faunnából a vándormadarak?
Vajon nem hiányoznak majd eme vándormadarak?
VÁNDORMADARAK
Angolul beszélõ feliratos francia film
95 perc
Rendezte: Jacques Perrin
Társrendezõk: Jacques Cluzaud és Michel
Debats
Forgatókönyv: Jacques Perrin és
Stéphane Durand
Szereplõk: sok-sok madár
Vezetõ operatõrök: Olli Barbé,
Michel Benjamin, Sylvie Carcédo, Laurent
Charbonnier, Luc Drion, Laurent Fleutot, Philippe
Garguil, Dominique Gentil, Bernard Lutic, Thierry
Machado, Stéphane Martin, Fabrice Moindrot, Ernst
Sasse, Michel Terrasse, Thierry Thomas
Zene: Bruno Coulais
Forgalmazó: SPI International