Ancsi:
A barokk korszak irodalma: Zrínyi Miklós
Barokk: 1600-1750. A szó jelentése:
szabálytalan, nyakatekert.
A XIII-XVI. században a polgárság
harcot indított a gazdasági és
társadalmi hatalomban való
részvétért a feudalizmus ellen, ám
a társadalom uralkodó
osztályává mégsem válhatott,
mert a gazdasági feltételek és a
politikai lehet?ségek ezt nem tették
lehet?vé.
A XVI. sz. végét?l Európában
új gazdasági, társadalmi és
ideológiai folyamatok bontakoztak ki: újra
megszilárdult a feudalizmus,
létrejöttek az abszolút
monarchiák. A katolikus egyház hatalmát
féltve a reformáció tanaitól
támadásba lendült:
ellenreformáció, és ezt a harcot a
jezsuiták - a Jézus társaság
tagjai - irányították. A katolikus
egyház legf?bb támasza a fejedelmek és
a f?urak, akikkel szemben szövetkeznek, hogy
térjenek vissza a katolikus hitre ezzel
példát mutatva. ' Azé a föld,
akié a vallás. ' Az egyház
létrehozza az újkatolicizmust a hívek
visszaszerzésére. A templomokat
fény?z?en díszítik, hogy a híveket
leny?gözzék. A világ katolikus és
labirintusszer?: így látták a
m?vészek a reneszánsz végén. A
barokk viszont jól rendezett és
hieralchikusan tagolt látomásban
szemléltette a világot. Ez a rend az
ellentétek küzdelmében
megvalósuló harmónia. ( Ezt
sugározzák a római Il Gesú, a
jezsuita szerzetesrend f?temploma mintájára
épített barokk templomok, v. Tassó
m?vét követ? barokk eposzok. )
Létrehozzák a jezsuita rendet, akik
izgalmasan ' diploma életet '
éltek. Intelligensek és magasan
képzettek voltak, a kalandok miatt sok fiatalt
vonzottak a rend belépésére. A
jezsuiták sok mindent átvesznek a
reformációtól, de ?k tanítanak,
egyetemeket nyitnak, új liturgiákat,
misemenetet találnak ki, bevezetik a
körmenetet, így a misék
színpadiasabbá válnak.
Az érett barokk m?veltségeszmény
jegyében az els? képz?m?vészeti
alkotások a század '40-es éveiben
jelennek meg.
- Képz?m?vészet: célja
meghökkentés, túlzott hatások, mai
szemmel nézve giccs. A méretek hatalmasak
lesznek, szeretik áttörni a korlátokat.
Pl.: A szobrok kinyúlnak, a mennyezeten a
paradicsom jelenik meg. Fontos a
meghökkentés és az illúzió.
Bernini, Rubens ( Leukippos lányainak
elrablása ), Elgrico, Carabadgio, Rembrandt (
Dávid és Jonatán ), Mányoki
Ádám ( II. Rákoczi arcképe )
- Építészet: Nagyszombati egyetem 1635
( 1773 óta Bp-n. ELTE )
- Zene: F?cél az elkápráztatás,
orgona, kórus. Sok irányba
próbálnak hatni, ezért komplex zenei
m?fajok jönnek létre: opera ( zene,
tánc, ének, látvány ),
oratórium ( olyan mint az opera, csak nem
adják el?, kizárólag ének
hangszeres kíséret nélkül )
Bach ( D - moll tokát és fuga: futamok
jellemzik, ünnepélyes, magasztos,
megrendít? ), Vivaldi, Handl, Monteverdi
- Irodalom: a barokk hatás mindenek el?tt a m?vek
stílusán és szerkezetén figyelhet?
meg. A barokk számára
nélkülözhetetlen a
meghökkentés, leny?göz? hatás
és a csodálkozás felkeltése, ami
leginkább formai küls?ségekkel
érhet? el ( virtuóz rímtechnika,
merész gondolattársítás,
újszer? költ?i képek, patetikus
stílus, körmondatok, rokonértelm?
szavak, drasztikusabb népiesség ). A barokk
új m?fajokat teremtett meg, fellazította a
hagyományos m?formák kereteit, új
formákat hozott létre: sok részletb?l
felépül? epizódokból
álló, monumentális szerkezet: eposz.
Általánossá vált az
érzéki szerelem, víziók,
misztikumok, látomások
ábrázolása, mindez intellektuális
köntösben ( Szent Teréz
látomásai ). Gyakori a szimbólum,
embléma, jelkép használata.
Tasso ( A megszabadított Jeruzsálem ),
Zrínyi Miklós ( Szigeti veszedelem ),
Bethlen Kata, Bethlen Miklós, Rákoczi, Mikes
Kelemen, Báthory, Cervantes
Zrínyi Miklós: 1620-1664
A magyar barokk kiemelked? alakja, nemzeti irodalmunk
egyik büszkesége. Politikus hadvezér
volt, az irodalommal csak mellékesen
foglalkozott. Hadvezéri sikereire a
török elleni harcaira volt els?sorban
büszke, hírnevét mégis
írói m?vészete
örökítette meg igazán.
1620 Ozaly várában született,
nagybirtokos arisztokrata családban. Apja
korán meghalt, fiai nevelését
Pázmány Péterre bízta, így ?k
Habsburg - h?, és mélyen vallásos
nevelésben részesültek. Grazban,
Bécsben és Nagyszombatban végezte a
jezsuitáknál. Olaszországi
tanulmányútján ( Róma,
Nápoly, Firenze, Velence ) megismerkedett az
olasz m?vészettel és irodalommal.
Rómában fogadta VIII. Orbán pápa,
aki megajándék ozta saját latin
verseinek egy díszesen kötött
példányával. 1637-t?l
Csáktornyán élt, és szinte
szünet nélkül harcot vív a
törökkel. Ezt a bécsi udvar rossz
szemmel nézte, és arra
kényszerítette, hogy I. Rákoczi
György fejedelem ellen hadjáratot vezessen
Erdélyben. Ez vette fel benne a gondolatot, hogy
Mo. és Erdély összefogásával
ki lehetne ?zni a törököt. 1646-ban
tábornok, 1647-ben pedig horvát bán.
Hadtudományi tanulmányokat folytat. Pl.: A
tábori kis trakta c. m?ve mely egy tervbe vett
nagyobb katonai kézikönyv része, mely a
hadsereg szolgálati
szabályzatáról,
szervezésér?l,
ellátásáról stb.
szól.1646-ban feleségül veszi
Draskovich Mária Eusebiát. ? meghal,
1652-ben elveszi Löbl Máriát. A
bécsi királyi udvar politikájával
szemben 1656-57-ben megírja Mátyás
király életér?l való
elmélkedések cím?
tanulmányát, mely a nemzeti autonóm
királyság létrejöttét
sugallja, de példát mutat egy er?s
centralizált magyar állam
kiépítésére. Reményeit II.
Rákoczi György erdélyi fejedelembe
fektette, de halála meghiusította
reményeit. Török elleni röpirata a
török áfium ellen való
orvosság (1660) nemzeti hadsereg
megteremtésének gondolata. F? m?ve:
Szigeti veszedelem ( 1645-46 ) 1651-ben jelenik meg
Bécsben.
Jellemz?i: m?eposz, tudatos szerkesztés.
Zrínyi egy, a magyar irodalomban eddig ismeretlen
m?fajt honosít meg. 1651-ben kisebb
költeményeivel együtt Az Adriai -
tengernek Syrenaia címmel jelent meg
nyomtatásban. Hatással voltak m?vei
megírására: Homérosz ( Iliász
), Tassó ( Megszabadított Jeruzsálem ),
Vergilius ( Eanis ), humanizmus eszméje.
A barokk eposz jellegzetességei:
- In medias res kezdés
- Keresztény kérdéskör ( a
magyarság b?nei miatt Isten a török
támadással bünteti a magyarokat )
- Költ?i képek, halmozások,
zsúfolt körmondatok
- Patetikus megfogalmazás
- Mitológiai és alvilági elemek
Hagyományos eposzi kellékek:
- Propozíció ( témamegjelölés
) ' Fegyvert s vitézt éneklek '
- Invokáció ( fohász ) ' Adj
pennámnak er?t, úgy írhassak, mint volt
'
- Enumeráció ( seregszemle, ellentétes
er?k felvonultatása, mennyiségi,
min?ségi különbségek,
erkölcsi fölény )
- Állandó jelz?k
- Isteni beavatkozás ( angyali légió,
Mihály arkangyan, Alekto )
Zrínyi eposzának jellegzetességei:
- Történelmi múlt ( a magyarság
b?nei )
- A szigetiek esküje ( V. ének, Zrínyi
buzdító beszéde, aminek célja a
meggy?zés, történelmi
körképet ad a humanista érvények
kifejezésre jutnak: keresztényhaza,
család, tisztesség )
- F?szerepl?k bemutatása ( Zrínyi
pozitív, mert Krisztushoz imádkozik,
Szulimán negatív, mert alvilági
lényekkel kommunikál )
- Harcleírás
- Szerelmi motívum ( Delimán és Kumilla
szerelme, mely Delimán és Rusztán
párbajához vezet )
- Váratlan fordulat ( postagalamb )
- Zrínyi mártíromsága (
készül a halálra, mint keresztény
vértanú )
- A barokk látomások
A szigetiek pusztulásukban is gy?ztesek,
ezért angyali légió viszi lelküket
Isten elébe. A m? figyelmeztet?
felhívás a m?vészet ereje által. A
szigeti h?söket követend? példának
tartja jöv? nemzedéke számára. A
f?szerepl? a költ? dédapja, az eposz
megtörtént eseményt dolgoz fel. Az
eposz a szigeti ostrom évéve megegyez?
számú: 1566 szakaszból áll. A
barokk eposzban a jellemek elhanyagolhatóak, ez
alól Zrínyi eposza kivétel:
nagyszabású h?söket vonultat fel,
sorsukat lezárja akárcsak a
drámában.
Pázmány Péter: 1570-1637
Váradon született, el?kel? protestáns
családból. 13 éves amikor
katolizál. 1585: A kolozsvári jezsuita
gimnáziumban tanul, majd 1587-ben belépett a
jezsuita rendbe. Korának egyik legm?veltebb
személyisége. Krakkóban, Bécsben
és Rómában tanul, majd pappá
szentelése után a grazi egyetemen
tanít. 1607-ben hazatér, és a hazai
ellenreformáció vezet?je. M?veivel rengeteg
embert térített vissza az egyházba.
1616-ban esztergomi érsek. Szembeszáll
Betlen Gáborral, de utódjával I.
Rákoczi Györggyel baráti viszonyt
alakít ki. 1623-ban Bécsben magyar
papneveldét, 1635-ben Nagyszombatban egyetemet
alapított. 1637-ben meghalt Pozsonyban.
Munkássága:
A magyar irodalom legnagyobb nyelvésze,
teológiai m?vek írója.
- 1613-ban Isteni igazságra vezérl? kalauz
cím? m?ve a keresztényhit bemutatása.
- Prédikáció c. m?vében az antik
irodalom ismeretér?l tesz tanubizonyságot.
- Keresztyéni imádságos könyv:
Kempis Tamás könyvének
fordítása
- Krisztus követése ( 1624 )
Jellemz? m?vészetére az irónikus
vitakészség, skolasztikázott logika,
adagolt gúny, melyekkel megsemmisíti
ellenfeleit, de sose téved durvaságra.
- Mint kell a keresztény leányt nevelni (
természetességet hírdet )
- Öt szép levél ( nyílt és
rejtett gúny, történet és
erkölcsi érvelés )
Pázmány tevékenysége nyomán
felvirágzott a katolikus teológia és
tudományos élet. A XVIII. században
Faludi Ferenc használta fel, XX. században
Kosztolányi Dezs? és Móricz Zsigmond.
Az erdélyi emlékiratírók:
Erdély aranykoráról,
hanyatlásáról érdekes
emlékiratok maradtak ránk, ezeket
többnyire a történelem '
címszerepl?i ' írták. Ismeretlen,
de jelent?s személyiség, Misztóthfalusi
Kis Miklós, a Hollandiában tanult
nyomdász.
Bethlen Miklós:
Erdély kancellárja volt, de Lipót
császár a Rákoczi-szabadságharc
kitörésekor börtönbe vetette.
Ekkor írta önéletrajzát, amivel az
volt a célja, hogy családja és
hívei el?tt tisztázza magát a
vádak alól. Mintaképe Szent
Ágoston.
- Zrínyi halála ( politikai élc )
II. Rákóczi Ferenc: 1676-1735
Jezsuita nevelésben részesült.
Életcélja a magyar nemzeti
függetlenség elérése.
Kapcsolatokat keresett a francia királlyal, de
levelit elfogták és ?t börtönbe
vetették. Nagyapjának, a kivégzett
Zrínyi Péternek, bécsújhelyi
börtönéb?l sikerült
megszöknie. Ett?l kezdve irodalmi
tevékenységet folytatott: röpiratokat
ír, értekezéseket szerkeszt.
- Rákóczi Ferenc buzgó éneke
- Gyömr?i beszéd
- Egy b?nös vallomása ( Példa Szent
Ágoston )
- Mémoires: Emlékiratok, mely a
szabadságharcot örökíti meg.
Bethlen Kata: 1700-1759
B. M. unokahúga, de m?vészetében nem
követi nagybátyját.
- Gróf bethleni Bethlen Kata életének
Maga által való rövid
le-írása ( 1762-ben kiadott könyve )
Írói modorát meghatározza: -
Erdély politikai helyzete
- Mély vallásossága
- Szenvedélyekkel teli élete
Emlékiratának célja, hogy
szenvedéseire a vallásos hit
fényében találjon magyarázatot.
Nem fürkészi Isten akaratát, hanem
önkínzó b?ntudattal tárja fel
boldogtalan házasságát, asszonyi
szenvedéseit. Imádkozik katolikus
férje, és gyermeke miel?bbi
haláláért és mikor ez
bekövetkezik megköszöni Istennek. A
halál és az élet
értékrendjének ez a
felcserélése páratlan lélektani
önmegfigyelésekre teszi képessé.
Nem véletlen, hogy a XX. századi
újrafelfedez?je éppen Németh
László volt.
Mikes Kelemen: 1690-1761
Erdélyben született református,
köznemesi családból. Apja korán
meghalt, anyja fiával együtt
katolizált. A kolozsvári jezsuitákhoz
járt iskolába. 17 évesen II.
Rákóczi Ferenc szolgálatába
áll. El?bb apród majd f?úri inas lesz.
Rendületlen h?séggel szolgálja a
fejedelmet még törökországi,
franciaországi és lengyelországi
bújdosása idején is.
Távollétében 1715-ben fej- és
jószágvesztésre ítélték.
Szerette volna elvenni feleségül K?szeghy
Zsuzsannát, de inkább Bercsényihez ment
szolgálni. Ura halála után
Rákóczi József alatt szolgált majd
moldvai diplomáciai küldetés után,
visszatért Rodostóba. ? volt az utolsó
életben maradt bújdosó. 1741-ben
hazatérésért folyamodott, de Mária
Terézia elutasította kérését
csak erdélyi rokonaival levelezhetett, ez lett
írói hagyatéka:
Törökországi levelek
A régi magyar irodalomból -
Pázmány mellett - prózájával
Mikes hatott legjobban a XX. századi irodalmi
megújulásra. Kosztolányi imádta, a
Nyugat emblémája lett a Beck Ö.
Fülöp által formált plakett, a
levélíró Mikest ábrázolja.
Faludi Ferenc: 1704-1779
18. századi költészet
megújítója. Németújváron
született kisnemesi családból. Jezsuita
nevelést kapott, majd maga is belépett a
rendbe. Íróvá Rómában lett,
ahol 5 évig a Szent Péter-templom magyar
gyóntatója volt. Felvételt nyert az
olasz akadémiába: az Arcadiába.
Hazatért, nyomdaigazgató, tanár,
cenzor. A rend feloszlása után a rohonczi
székesegyházban húzta meg magát,
de itt sem hagyott fel irodalmi
tevékenységével. M?vei:
- Nemes ember
- Nemes asszony
- Nemes úrfi
- Udvari ember
- A mostani világ
- Téli éjszakák ( novella
gy?jtemény )
- Forgandó szerencse ( antik m?veltség )
- A feszülethez
Rokokó
Rocaille szóból: kagylót jelent.
Kés? barokk, a túlfinomúlt
arisztokrácia stílusa. Meghagyták a
barokk eszközeit. Pl.: Gyöngyösi
István:
- A Márssal társalkodó murányi
Vénusz c. m?ve
Cél: szórakosztatás, pajzán frivol
hangnem. Olyan témával foglalkozik, amivel
mások nem ( Pásztor lányok szerelmei ).
Divatba jönnek a porcelán
müty?rök. Az irodalomban a kis, miniat?r
képek jellemzik, idilli ábrázolás.
Divatba jönnek a vígeposzok, Faludy Ferenc.