irodalom

10533: Harmadik kötet első 200 oldalánál már úgy éreztem, új nem történhet, de a gyötrelem, amit okoz, immár elviselhetetlen... szóval, akinek kell viheti...(Nádas: Párhuzamos történetek)

10584: + kacsák

10583: a mókusok igencsak jóltápláltak mostanában:)

10578: Én is a mókusok elé vetem magam, mert a Kékháj és a Tatyjana szavak közé vesszőt kellett volna tennem...

10578: Kssz szerintem is ajánlott olvasmány, fordító megtapsolva. A Kékhájnál kis féreértés van, az Szorokin könyve, de abban találhatóak a belterjes orosz irodalmi bagázs legnagyobbjainak legnagyobb paródiái!

(Az "ashes" nyugodtan fordítható egyes számban btw.)

10577:
Találtam érdekeset a címről:
"Angela's ashes represent the ashes which fall from her cigarettes and the ash-filled fire place Angela stars at so blankly each day. As she revolves so many of her days around these ashes, the book begins to obtain an ashy feel of its own. It is a dark, lifeless and sunless feel that coats the novel. The ashes represent Angela's crumbled dreams of raising a healthy family with a supportive responsible father. Instead, Angela is left with cigarettes for comfort and the warmth of smoldered ashes in the fireplace."
(forrás: http://www.echeat.com/essay.php?t=26828 )

10576:
- Mindennel leszámoltam, amikor a kacsák elé vetettem magam! [tudja, hogy egy hős]

10566:
- Hát, Lappenrantában vót.
- Ksz az ajánlott olvasmányt! A Kékháj olyan Tolsztajánál, mint a Bakácsnál a Settenkedő, hogy a magam Tévelygőjéről ne is beszéljek. [mosolyog]. Ez az egész bagázsia rokon egymással - Bjelij első felesége, a szovjet gróf lánya - olyan, mint az orosz irodalom, ami Gogoj köpönyegéből bújt elő. [mereng]

10573: áááá, köszi, végre világos akkor :-)
erre abszolut nem gondoltam, mert a német szövegben is csak csikkekröl van szó folyton, a cigarettahamu igy külön nincs emlegetve. Szóval Istvánnak van igaza, Angela csikkjei :-)

10571: jó, ezt nem értem.
persze elég értelmetlen összehasonlítanunk két könyvet, amikor csak egyet-egyet olvastunk.
és vessetek a mókusok elé, de megkockáztatom, hogy a Sorstalansággal vessem össze abban a versenyszámban, hogy felnőtt ésszel kibírhatatlan eseményeket hogy tud egy gyerek teljesen természetesnek, sőt szépnek látni.

10573: Angéla csikkjei:)

10573: Hamvadó cigarettavég?

10570: cigarettahamu, nem hamvasztás. pl ezért is nem jó magyarul, mert az hamuja, nem hamva, de az Angela hamuja (pláne hamui) meg aztán szuperhülyén hangzik. sokat filóztak a címen.

10570: há lehet, hogy Angéla sokat cigizik, és annak a hamvai...

10568: (Ezekről nincs szó: "...felnőttként [narrátor! szerző!] is képes pontosan feleleveníteni nélkülözéssel teli gyermekkorát, megjelenítve a nehéz sors humorát is. ... hangos nevetésre ingerlő - nemegyszer morbid, tragikomikus - helyzetekkel, ...)

10568: Olvastam, h. ez volt az érv, h. miért Angyal a lépcsön lett a címe, de öszinténszólva nem értem. Magyarul ugyanugy hangzik, hogy Angéla hamvai, mint angolul, hogy Angela's ashes - nem? vagy az alliteráció hiányzik, és akkor máris nem annyira jó? De a mit végképp nem értek: hogy miért hamvai, mikor a könyv véget-értekor Angela még "vigan" él...

10567: Nagyképűségenk számít? Bocs. Azonnal levesz a könyvespolcról. Pelevint annyira nem kedvelem, A rovarok életét olvastam, mert nagyon ajánlották. A nem kedvelésre racionális magyarázatot nem tudok adni... vagy még meg kéne innom három kávét.

10564: miről nincs szó se? humorról?
(amúgy az eredeti Angela's ashes, csak ez sehogyse hangzott magyarul)

10566: én már egyszer beírtam nagyképűen, hogy olvastam Pelevintől A számok-at, de senki nem reagált rá...:(

10558: Hát, az sajnos már húsz éve volt. Suomiban ma már vaskos eurókötegekért (kilóra) adják a könyveket - vagy csak én nem találtam meg a helyet??? Mert akkor visszamegyek...
Ha már Belijt kivégeztük, kortársoroszt olvas valaki? Szorokin: Kékháj Tatyjana Tolsztaja: Kssz?

10564: ezt olvastam most, csak Angela hamvai cimmel, németül :-)

10563:
(-Angyal a lépcsőn?
- Egy recenzióból (és csak ebből) ezt olvastam: „McCourt olvasmányos visszaemlékezésének legfőbb vonzereje és szépsége abban rejlik, hogy felnőttként is képes pontosan feleleveníteni nélkülözéssel teli gyermekkorát, megjelenítve a nehéz sors humorát is. Elgondolkodtató, torokszorító pillanatok keverednek hangos nevetésre ingerlő - nemegyszer morbid, tragikomikus - helyzetekkel, melyek főszereplői persze legtöbbször a gyerekek: Francis és testvérei.” Nahát a Barnásban erről szó sincs, és a mesélő (narrátor, hogy modern legyek!) gyerek, még ha a szerző ’59-ben született is.)

10549: ez teljesen úgy hangzik, mint az Angyal a lépcsőn.

Újra indul a Ködlámpa (irodalmi kávézó)!
Ma este 7-től Paládi Zsolt a vendégünk a Kópia Kávézóban (VI. Zichy J. u. 4. - Arany János utcai metrómegállótól 2 percre!)

10560:
(- A raktározás minden könyvtár, és irattár legnehezebben megoldható problémája. Az egyik új tendencia szerint az automatizált raktározási és forgalmazási rendszer a tartalomtól független egység-képzés révén képes racionalizáltan működni. Lehetséges, hogy a kupacokban lévő, feldolgozatlan anyagot az állagmegóvás, és a viszonylag rendezett tárolás érdekében ilyen egységcsomagokra osztják. És a tartalmi feldolgozás ezt követi, ha lesz rá kapacitás. ???)

10558: igen, úgy látszik, ezt a rendszert csak fejlettebb vidékeken vezették még be. Egyik történész évfolyamtársam járt Erdélyben kutatni a Báthory(?)-levéltárat. Egy nap azt a választ kapta, hogy az általa kikért anyagot nem tudják kiadni, mert éppen rendezés alatt van. Felhorgadván benne a levéltáros kíváncsiság naivan érdeklődött, hogy mik a rendezés szempontjai, hogyan rendezik az iratokat. Mire a következő választ kapta:
- 5 kilós csomagokba. (Nem vicc, megtörtént!!!)

10549: húúúúúúúú, ezt én is akarom!!!
10555: klasszul összeválogattad! Jó Bakonyozást!
10556: BÖLL és BÖLL és BÖLL! és HÖL-DER-LIN! Ach, az irodalom cúcsai ők!
10557: könyörgök, nem lehetne valami téma/stílus-megjelölést is a szikár szerző-cím megadása mellé?

10554: Fuss neki még egyszer! Ma már a könvvásárlási luxus csak akkor engedhető meg, ha az lesz majd a helyzet, mint amit Suomiban láttam - igaz, húsz éve -, hogy a könyvet kilóra lehetett vásárolni a boltban.

Patrik Ourednik: A megfelelő pillanat, 1855
nem túl jó, de nem is rossz