én már nem mertem ebbe belekötni, de a
beírásból érződő
akcentusra akartam kihegyezni. :) )
de komolyan áron, mindent félretéve, az
ottani élet teljességét minden
vonatkozásban elismerve, és tényleg
minden hátsó gondolat nélkül, azt
azért nem akarod mondani, hogy ok, most már
sok (öt, hat? mennyi is) év után, de
akkor is még fiatalon, életed nagyobb,
és sok szemponból meghatározóbb
szakaszát itt leélve te már úgy
érzed, ott vagy otthon, itt meg
külföldön? még azt is bőven
aláírom, hogy furcsa hazajönni, és
(akár csak újra) szembesülni bizonyos
szokásokkal, emberekkel, változással,
fasz tudja mivel, de legalább egy
egyenlőségjelet, hogy itt is itthon
vagy.
hazádnak rendületlenül