53738: akkor: nem kijelentettem, hanem kitettem..igen
az övé is a gyerek. a csucsu
megelőzött de az igazsághoz
hozzátartozik, hogy csak akkor az övé a
gyerek amikor félévben egyszer feljön
hozzá egy órára? akkor nem az
övé amikor beteg és mellette kéne
lenni, ha ruhát, cipőt, kaját,
túrórudit kell neki venni, amikor be kell
fizetni az óvodát, és sorolhatnám
a végtelenségig.
mindig is elcsodálkoztam azon amikor egy
"ilyen apa" követeli a jogait..mert
hogy neki azok aztán vannak. az, hogy még
egy fillér gyerektartást nem fizetett, az
természetes. hozzáteszem én sem szarom
a pénzt, szal nem értem nekem mért
lenne egyszerűbb mindent állni???
és soha nem mondtam róla egy fél mondat
rosszat sem a gyereknek, és nem is tiltottam el
tőle. pedig megtehettem volna, hogy csak a
bíróság által kiszabott
időre szorítkozzunk. szóval
könnyű kijelenteni, hogy a "gyerekem
és nekem is jogom van hozzá" mert a
"mienk", de az, hogy gyereke van valakinek,
az nem csak szavakból áll. erre mondta
drága dédikém: hogy szeretem nagyon a
macskát, vagy kutyát, elmondom napjában
többször, de meg nem simogatom és
hagyom, hogy éhen dögöljön.
kérem, milyen szerete és
törődés ez??????
és hidd el nekem sem volt sétagalopp az
elmút négy év, és igen laci ez a
gyerek az enyém, azt szem ezt joggal
állíthatom.
különben egy agresszív állat volt
az apja, a családon belüli erőszakot
én még csak eltűrtem, de a gyerek
életét nem teszem tönkre.
ennyi tömören