kérésed... mondjuk fordítottunk a
dolgon, mert ez inkább foreplay.
viszont érdekesen rímel a vagyim által
idézett "két önzés titkos
párbaja"-ra. szóval:
Nem nyúlok hozzád, csak nézem, hogy
alszol
"Ugy közeledem hozzád, lopva,
félve,
szivenütő és vonzó
rettegéssel,
mint óvatos sün alvó
viperához…
– Nem, nem; bocsáss meg, kedves! Nem
tudom,
miért gyötör ma ily hisztérikus
és gyáva vágy, hisz oly szelíden
alszol,
s nevetsz álmodban, mintha eljövendő
gyermekünkkel és velem játszanál.
Nem nyúlok hozzád, csak nézem, hogy
alszol
a szomszéd ágyban… Meg se simogatlak,
csak messziről szívom hajad szagát,
csak nézem élő csontjaid s husod
önfeledt nyugalmát… Ugy kéne
már, hogy
enyhüljön bennem ez a szomorú
és bizalmatlan, örök
társtalanság,
de mindenkitől féltem magamat,
szabadságomat, nem tudok örűlni
fenntartás nélkül, és így
születik meg
az önzésből a lelkifurdalás.
Félek tőled, akkor is, ha kivánlak,
szeretlek, s mégis mindig titkolom,
vágyom rád, s most is úgy hajlok
föléd,
mintha ellenség volnál: óvatos
lelkem tüskéit fordítom feléd,
mert törvény véd s mert zsarnokom
lehetsz.
Nem nyúlok hozzád, csak nézem, hogy
alszol.
Nem nyúlok hozzád… Óh, micsoda
jóság,
milyen tökéletes odaadás
kellene ahhoz, hogy boldog legyek,
és aki vagyok, mégis az maradjak!
Az ellentétem kéne, az, aki
nem követel semmit cserébe, a
teljes biztonság, az önvád alól
felmentő, szent, jókedvű, igazi
önzetlenség… Az volna jó, igen,
az volna nekemvaló szerelem,
mély, üdvözítő,
örök, mint a föld
és egyszerű, mint a halál s az
élet,
amelynek öntudatlan kezei
kötötték s majd feloldják
köldökünket.
Nem nyúlok hozzád, csak nézem, hogy
alszol..."