Mostanában filozófusokat olvasok, mert ez az
én keserves sorsom. (brrrr.) Most éppen E.
Lévinas van soron, akinek ilyen mondatai
vannak:
"A gyöngédség
testiségében a test elhagyja a
létező állapotát."
Talán sejtem, mire gondol.
"A kéj nem pusztán türelmetlen,
hanem maga a türelmetlenség... a vége
meglepetés, mert vég nélkül halad
előre."
Szeretem az ilyen mondatokat, pedig olyan
nyilvánvalóak! (ennél csak a
gyöngédség jobb és a kéj...)