Talán ez belefér...
"Te vagy csak a költő, s én a
jogbitorló.
Élet a szonetted, a leves most forró.
Én csak tervet főzök,
felhőböl a házat,
homlokom ha lüktet, enyhíted a
lázat.
Karod fonod körém, menteni,
kötélnek,
ahogyan a földet is tartja a
gyökérzet.
Arc vagy a pofonnak, tested visszacsókol,
Fiadnak tej vagy, férjednek jó bor.
Örömöm és éjem,
ajándék és átok,
amit sose kértem, amit mindig várok.
Gerinced feszed húr, pendül, aki hallja
vers leszek magam is, mert én játszhatom
rajta."