35430: Van róla egy videóm.
Megkérdeztem, de nemm küldhetem át. Nem
tudtam rávenni a mellkisebbítő
műtétre sem. Ma egésznap aludt,
aztán hányt egy kis túrót.
Leamortizáltuk egymást, én szrintem
szexre legközelebb szerdán gondolok majd
csak, Aztán pénteken megint úgy kelek
majd, hogy a metróban elkap a megdugnék
mindenkit érzés.
A falra kiakasztott Népszabinál szoktam
vadászni. Érdekes, hogy a Nemzetnél
még nem találtam senkit, de ez
mellékszál. Melléjük állok,
minél közelebb, mintha engem is
érdekelnének a hírek, és
beszívom az illatukat. Ha tetszik, akkor úgy
alakítom, hogy véletlenül ugyanabba a
kocsiba, ugyanazon az ajtón szálljunk be,
akkor is, ha a szerelvény érkezésekor
még 50 métert kell gyalogolnom szorosan a
seggükben. Aztán leülök velük
szembe és bámulom őket. Ha eddig nem
vették volna le, hogy rájuk vagyok
állva, akkor ilyenkor már tuti. Van, aki egy
idő után megijed annyira, hogy becsukja a
szemeit. A feminista unokatesóm szerint ez
egyértelmű jele annak, hogy
zaklatásnak veszik a közeledésem.
Ilyenkor mire kinyitja, már ott sem vagy.
Múlt pénteken viszont volt egy olyan, aki
vadul igazgatni kezdte a haját, meg vissza-vissza
nézett. Szerintem látta, hogy dudorodik a
nadrágom. Mivel előtte álltam, nem is
nagyon láthatott mást.
Az álmom az lenne, hogy pár szóval
megbeszélnénk a nálad-vagy-nálam
problémát, aztán
betelefonálnánk a munkahelyünkre, hogy
szexuális szabadságra mentünk.