Édességhez visszatérve - kicsit
függő, vagyok, na jó nagyon - a
bonbonetti volt a kedvencem, meg a csokis perec.
persze jöhetett a kis sport szelet is. no,
és ahogy Kalap mondta annak idején: "a
stoli, a frutti, a nápoli"
a váras, bubos, kukoris-kutkodás és
egyéb képeket mutató csoki 6
kockából állt.
Tudom szégyen, de én csak az
olvasógyakorlatokra kaptam ötöst,
éneklésre mindig hármast adtak.
Aztán, amikor a többiek még lelkesen
küldték el a felvételi lapjukat, engem
- az egyik osztálytársammal - már
felvettek a Berzsenyibe, akkor mi - arcból-
végigpofáztuk az énekórát.
Egy fiatal csaj tanított és szenvedve
mondta,ha folytatjuk nem kapok ötöst (!), a
másik srác meg nem kap dícséretes
ötöst: mi tök egyszerre - "ugyan
már, énekből, kinek kell" -
mentségemre szolgáljon 13 és fél
éves voltam. :-)))
Emlékeim szerint áltálános
iskolában és matek tagozatra jártam,
nem csak gimiben. - nem vagyok szemüveges,
sőt csak óvoda végén voltam kb.
fél évig.