Édességhez visszatérve - kicsit függő, vagyok, na jó nagyon - a bonbonetti volt a kedvencem, meg a csokis perec. persze jöhetett a kis sport szelet is. no, és ahogy Kalap mondta annak idején: "a stoli, a frutti, a nápoli"
a váras, bubos, kukoris-kutkodás és egyéb képeket mutató csoki 6 kockából állt.
Tudom szégyen, de én csak az olvasógyakorlatokra kaptam ötöst, éneklésre mindig hármast adtak. Aztán, amikor a többiek még lelkesen küldték el a felvételi lapjukat, engem - az egyik osztálytársammal - már felvettek a Berzsenyibe, akkor mi - arcból- végigpofáztuk az énekórát. Egy fiatal csaj tanított és szenvedve mondta,ha folytatjuk nem kapok ötöst (!), a másik srác meg nem kap dícséretes ötöst: mi tök egyszerre - "ugyan már, énekből, kinek kell" - mentségemre szolgáljon 13 és fél éves voltam. :-)))
Emlékeim szerint áltálános iskolában és matek tagozatra jártam, nem csak gimiben. - nem vagyok szemüveges, sőt csak óvoda végén voltam kb. fél évig.