Az előzőről meg az jutott eszembe,
hogy egész generációk
tudatából hiányoztak pl. bizonyos
élelmiszerek, pusztán azért, mert annak
idején az állami kereskedelem nem
forgalmazta őket (itthon nem termett meg,
behozni meg drága valutáért lehetett
volna, kvázi "luxuscikk"-ként).
Láttunk mi annak idején pl. magót,
kiwit, papayát, lime-ot és
társaikat?
Ismertük a különféle olasz
tésztákat? A salátákat? Cukkini?
Patisson?
Lehetett kapni bazsalikomot, olajbogyót, feta
sajtot, és még seregnyi, ma
hétköznapinak számító
dolgot?
Emlékszem, amikor az első
ismerősök nyugati útjaikról
(Ibusz, májkonzerv, csoportos
városnézés stb.) hazatértek,
lelkendezve meséltek a kinti fantasztikus
élelmiszerboltokról, amik igazából
egy átlag mai szupermarketnek vagy nagyobb
abc-nek feleltek meg, de az akkori hazai szemekkel
nézve...
Valahogy így meséltek:
"Képzeljétek el, egész polcsorok,
amik csak csokival vannak megrakva! Vajból egy
tucatnyi fajta, kenyérből 40-féle!
Én nem is tudom, hogyan lehet
ennyiféléből választani! És
voltak olyan áruk, amikről azt se tudtuk,
micsoda. A gyűmölcs részlegnél
(valóságos kis sziget) olyan izék
voltak kirakva, amiket a filmekben látni, sose
hallott nevű zöldségek meg
gyümölcsök... De almából is
volt vagy tízféle... Pár perc után
kezdtem szédülni, istenbizony!"
:|