Gondolkozom egy ideje ezeken az új iPodokon
és egyre kevésbé értem, hogy mit
akar velük az Apple.
Ott kezdődött, hogy a Jobs bemutatta a
jelenlegi modelleket (10GB-$299, 20GB-$399,
40GB-$499), majd bejelentette, hogy a 10 gigás
mostantól 15 gigás, ugyanazért a
pénzért. Majd mutat egy grafikont, amin
látszik, hogy az iPod piaci részesedése
31%, illetve hogy a maradék 69% alapvetően
két részre oszlik, a kis vackokra
(<128MB) és a "high-end flash
playerekre". Példaként bemutat egy
ilyet (valami Rio lehetett), 256MB-os kapacitást
és 200 dollár körüli árat
citálva. Majd utána előveszi a jokert,
a 4GB kapacitású, 249 dolláros,
kurvajól megtervezett iPod minit.
De kinek fogják ezeket eladni?
A 249 dollár nem hangzik jól.
Drágának hangzik. A 199 dollár jól
hangzana, de nyilván annyiért nem
tudják árulni őket. A potenciális
vásárlónak tehát ezt a
döntést kell meghoznia: 249 dollár egy
104 gramm súlyú 4 GB kapacitású
készülékért, vagy 50
dollárral több egy alig nagyobb (158 gramm),
de négyszer akkora (15 GB) kapacitású
klasszikus iPodért.
A mini iPodok vitathatatlanul jól néznek ki,
dizájnnyelvükben illeszkednek a G5 PowerMac
ill. a PowerBook sorozathoz. Viszont komoly
technológiai visszalépést jelentenek:
amikor az első iPod kijött, az Apple
megszüntette azt a problémát, hogy
"melyik számokat vigyem magammal az mp3
lejátszómon?", ugyanis vihettem az
összeset (tegye fel a kezét akinek 2001
őszén 5 GB-nál több mp3-a volt).
Ezt az elvet azóta is követték: a
felhasználók digitális
zenemennyiségének
növekedésével lépést
tartottak az egyre nagyobb kapacitású
iPodok. Mostanra, 2004 elejére viszont 4 GB
már nem elég. Jogos az érv, hogy 1000
szám az elég nagy választék
akár egy-két hétre is, de ennek
ellenére: egy megoldott probléma
született újra. Ha egyszer tudtam úgy
kezelni a zenéimet, hogy "minden ami a
gépemen van az az iPodomon is van",
onnantól nem akarom többé
nézegetni a zenegyűjteményemet, hogy
na akkor most melyik jöjjön velem.
Ezenkívül ez sem flash alapú
lejátszó (nyilván nem, egy ekkora
kapacitású CF kártya 1000 dollár,
ami profi fotós kiegészítőnek
elfogadható ár, fogyasztói
elektronikának nem). Mondjuk lehet hogy ez nem
probléma (az öcsém szerint a klasszikus
iPoddal vidáman lehet futni, biciklizni,
mindent).
Szóval nem is tudom.
Vagy le kell vinni az árat 199 dollárra.
Vagy felvinni a kapacitást 10 GB
környékére.
Mert ez így nagyon első
generációs.
[azért még mindig el tudnék
képzelni magamon egy zöldet, felcsatolva a
karomra, nagyon kiberpunk]