20229:
Aki a számítógépet főleg
játékra használja (az angol
"gamer" szó fonetikus
írással).
A játékok erőforrás-igényes
programok, erős processzort, gyors
videokártyát igényelnek, meg olyan
operációs rendszert, amelyen jól
képesek futni, azaz amelyek az erős,
legújabb alkatrészek és
technológiák (főleg kép- és
hangmegjelenítési technológiák)
működéséhez stabil hátteret
biztosítanak, tartalmazzák a
különleges vezérlő
programmodulokat stb.
A játékokat gyártó cégek (a
játékfejlesztők) épp ezért a
játékaikat olyan platformokra
(rendszerkörnyezethez) írják, amelyek e
követelményeknek megfelelnek. Ilyenek a
játékkonzolok, egyes mobiltelefonok és
a személyi számítógépek
közül az erősebb PC-k.
A konzolok kifejezetten játszáshoz
készült, munkára nem alkalmas
speciális számítógépek.
Hosszú történetük van, az
évtizedek során sok konzol eltűnt a
süllyesztőben. A mai modern konzolok,
amelyekkel találkozhatsz:
- Xbox 360 (a Microsoft által gyártott
kevés hardver egyike, 2005-ben jelent meg)
- Playstation 3 (gyártja a Sony, 2006-os
típus)
- Wii (gyártja a Nintendo, 2006-os típus)
A játékokat leginkább tehát
konzolokra fejlesztik, majd "portolják"
(azaz átírva használatra
alkalmassá teszik) személyi
számítógépek közül PC-re
is. Ez utóbbinál csak olyan PC-k jönnek
szóba, amelyek:
- erős hardvert tartalmaznak, a
játékokhoz erős processzor, nagy
és gyors memória és bivalyerős
videokártya kell;
- Windows operációs rendszert
használnak (abból is modernet, XP
utánit, tehát Vistát vagy Windows 7-et
használnak, mert a játékok
speciális grafikus igényeit ezek tudják
kielégíteni)
Más operációs rendszerek, pl. Linuxok
esetén a játékok nagy
részéről le kell mondani. Linuxos
kollégák itt majd elmesélik, milyen
játékok vannak Linuxra (mert biztos vannak),
de a nagy, igazi, menő játékokat
(amiket boltban dobozban árulnak,
telepíthetők stb., tehát nem a weben,
böngészőben játszható Flash
játékok) általában nem
szokták Linuxra portolni. A MacOS-t
használó Apple
számítógépeknél hasonló
a helyzet.
Persze Windows-emulációval (amikor az
operációs rendszer úgy tesz, mintha
Windows lenne, így "becsapja" a
Windowst igénylő, finnyás programokat)
vagy virtuális gépekkel (amikor az
oprendszer úgy tesz, mintha egy komplett
Windows-os számítógép lenne)
megoldható a dolog, de ez több macerát
jelent.
Ezért írtam korábban, hogy az
első lépés a használat
céljának alapos átgondolása.
Játszani, dolgozni (mivel?
szövegszerkesztés?
táblázatkezelés? mennyire fontos, hogy
MS Office dokumentumokat is tudjak használni?
stb.)?
Ha játszani is akarsz ugyanazon a gépen,
akkor oprendszerben a Windows a jobb
választás, de ugyanakkor (a
látványos modern játékok hatalmas
gépigénye miatt) a hardvert kifejezetten
erősre kell építeni, és mert a
legerősebb gép is elavul pár év
alatt, be kell tervezni az alkatrészek
jövőbeni még erősebbre
cseréjét is.
Csereberélgetni alkatrészeket pedig csak
asztali gépekben lehet jól. A
noteszgépeket (régiesen: laptopok) nem erre
találták ki. A noteszgépek
ráadásul mindig drágábbak az
azonos teljesítményt nyújtó
asztali gépeknél, játékre
noteszgépet tehát csak Krőzusok
vásárolnak :)
Ha a hordozhatóság fontos, tehát
noteszgépet veszel, akkor viszont arra is
gondolni kell, hogy a noteszgépnek speciális
részei vannak, amelyekhez a gyártó adja
a speciális vezérlőprogramokat. Ezeket
pedig általában szintén az elterjedtebb
oprendszerekhez írják. Mindig utána
kell járni, hogy az adott géphez
GYÁRILAG milyen oprendszert adnak és jobb
azt használni.
Noteszgépekhez gyakran lehet választani is,
milyen előtelepített oprendszerrel
kéred, akár Linuxxal is, de akkor arra kell
berendezkedni, tehát ahhoz kell irodai stb.
programokat is keresni.