Kedves Gépház, Kedves iwiw -es
társaim!
Hagy köszönjem meg Nektek,
Önöknek, hogy több éven át
több kamureggel nyomulhattam, mert így
lehetőségem volt nagyszerű embereket
megismernem. Tudják, lelkileg erősen
fényérzékeny vagyok és nem mehetek
ki a lakásból, az orvosom ezt röviden
szociális fóbiának és
alkalmazkodási zavarnak nevezte, de a csacsi
orvosok már csak ilyenek. Én így
szeretem Őket, innen ölelek és
csókoltatok minden orvost!!!
Elmélázva a szép emlékeken,
emlékszem, amikor elöször jöttem
álnéven, akkor egy ismerösömet
szerettem volna megviccelni, ami annyira
sikerült, hogy magával ragadott az a
csodálatos érzés. Sokféle
néven futottam, egyre azonban rájöttem,
férfi néven nem tudok igazán
életrependülni álregként, és
evvel megerősödött a nemi
orientációm. Szeretek lány lenni,
szeretem, hogy kétoldalt csutiban lehet a hajam,
mégse néznek transzfesztitának,
örülök, hogy nyíltan szerethetem a
Ferit, és nem kell félnem homofób
támadásoktól. szivecske Feri szivecske
.
Most azért mégis férfi néven
írtam, mert ezt a regemet elfelejtettem
törölni, és csak ez maradterről
írhatok. Azért töröltem magam,
mert olyan idiótákkal keveredek össze
itt az iwiw -en akikkel az életben igazán
sosem. Talán mert nem járok a restibe, vagy
nem tudom.
Az iwiw nek köszönhetően, a Kriszti
vett nekem gombócot, a Hencsike meg
feltöltötte a telefonomat és adott
ananászlevet. 2-en kérték meg a
kezemet, amiből egyik komolyan gondolta, és
ötven valahány éves, az én
28-amhoz képest.
Életemben 4 szer kérték meg a kezemet
eddig, ebből 2 komolyabb volt.
Emlékszem, mikor vizsgára kellett tanulnom,
de én a nekróskáimmal, akiknek egy
része imád a másik meg utál,
offoltam mindenféle forumot. Csodálatos
volt, főleg mikor kihívott a tanár
felelni. (állatszervezettanból és 3-ast
kaptam).
Arra is emlékszem, mikor a tesóm,
miután párszor irogatott álnéven,
megkérdezte, miért van szükségem
ennyi hülyére, mint akikkel itt össze
lehet futni és értelmetlen
időtöltésnek látta az
egészet. Szerinte teljesen hülyékkel
felesleges leállni vitatkozni, meg ilyenek.
Lehetséges, hogy Ő csinálja jól
mivel Ő köztársasági
ösztöndíjas lett, és OTDK-zott,
én meg itt szerencsétlenkedem az
életben is és az egyetemen is.
Köszönöm, a biztató szavakat, a
kedves ismeröseimnek, a sok sok meghivót,
hogy kamuregként nyomulhassak.
Az iwiw -nek köszönhetően,
megismerhettem egy autista Zsiráfot, aki
idójárási cuccokat másolgat be,
mikor senkit nem érdekel.
Köszönöm, mindenkinek, hogy
köztetek lehettem.
Külön köszönöm
Rozikának, akihez a saját nyelvén
kívánok szólni:
nini subabebé, egy vuháhá?!
bucsuszkodol, nesze a parázsban sült
pogácsa, nem kormos, hami hami hamus,
hamubansült bleeeeeeeeeeee.mivan
töpörödöttyűs nem kell?
gigá akkor
múmúmúmúmúú
tehénsajtos nesze, ésméghozzá
tejbenvajban csakis vajban sült.
cini cini cin cin cin
Külön külön köszönet a
nekrósoknak, az esélyért, hogy
lehettem. ÉRTETEK ÉLTEM, ÉRTETEK KELTEM
FEL MINDEN NAP!
Soraimat kedvenc íromnak a soraival zárom
Mert a világ azt mondja: „Ha vannak
szükségleteid, elégítsd ki
őket, mert ugyanolyan jogod van hozzá, mint
a legelőkelőbb és leggazdagabb
embereknek. Ne félj kielégíteni,
sőt még gyarapítsd is
őket” – ez a világ mostani
tanítása. Éppen ebben látják
a szabadságot. És mi az eredménye ennek
a szükségletek növelésére
irányuló jognak? A gazdagoknál az
elkülönülés és a lelki
öngyilkosság, a szegényeknél pedig
– a gyűlölet és a
gyilkosság, mert jogokat ugyan adtak nekik, de a
szükségletek
kielégítésének eszközeit
még nem mutatták meg. "
Dosztojevszkij