47280: Bocsánat, de én bizony
ragaszkodnék a nyafogás jogához.:P
(Iustus mormorandi helyett legyen mondjuk iustus
nyafogacius)
Tudom: ez egy jelentéktelen törpe
kisebbség problémája, de
próbáltál Te már verset írni
a wiw.-en?:)
Baromi idegesítő hogy ha nem vagy
résen és nem
"trükközöl" az
írásmóddal, akkor ilyesmi
írásképet kapsz:
SZEMREHÁNYÁS (szómagyarázat)
A „Zöld Takony” séfje egy
félszemű kreol,
Ki jobbnál - jobb ízeket mesterin
kreál,
S a beszerzők számára szakács
ideál,
Mert ha törik, ha szakad; bátran ide
áll,
És nem nyafog, ha elfogyott a bálna fog.
Ha nincs nyúl, helyette kóbor macskát
fog,
A verebet nemes fürjként fűszerezve
kirántja,
(Csak az ÁNTSZ érez ellenszenvet
iránta.)
Történt, hogy egy vendég e helyre
betévedt,
Szeme tüstént a zöld étlapra
tévedt,
S megakadt a „malac kreol módra”
ételen,
Mit mai menüként kínált az
étterem.
A vendégünk gyomra bizony nem volt teli,
Mégis úgy érzi a sors őt, ma
veri,
Mert a malac hoz köretként krumpli
szerepel,
Pedig a malac ra ananászt szeletel
Egy jóérzésű séf, kukorica
feltéttel.
A harmóniához ez minimum feltétel.
Mondja hát a pincérnek e feltett
ételt,
Ki rendeli is mindjárt a következő
tételt:
„Egy malac sült rendel, és persze
tengeri,
A teteje sok szelet ananásszal teli!”
Rövidesen hozta is a jó pincér az
ételt,
A vendég már éhes volt, hát
gyorsan megebédelt,
De a kukoricát bizony nem találja sehol.
(Mit később a pincérnek el is
panaszol.)
„Nézzen be a séfhez drága kedves
vendég,
Éppen ráér ő most, azt
láttam én nemrég.”
Így is tett vendégünk, a konyhába
berontott,
S közli ő a séffel: szerzett egy rossz
pontot.
A szakács nagyot nézett; Mi e vendég
szemle?
Pislantott; s így esett az üvegszem le,
De nem kereste ő az elgurult szemet,
A vendégre támadt, ki nem tanult illemet.
Hogy hol van a tengeri? Hát most ette meg
éppen!
Éreznie kellett mindenféleképpen,
(A tengerimalac nak oly omlós a mája),
De, ha nem hisz nekem; itt van a bundája!*
A vendég vörös lesz, aztán pedig
zöldül.
Émelyeg erősen, és nagyokat
hördül,
Az üvegszem meg közben lába elé
pördül.
Így sikerült tisztázni a kukorica
hiányt,
De a vendég sajnos; a szakács szemére
hányt.
(Jó igazad van, egy "ilyen"
versnél ez még nem tragédia, de egyesek
írnának itt "igazi" verseket is.)