"Tanmese mindenkinek:
Öreg bölcs üldögélt a
Korinthusba vezető út szélén. A
városba igyekvő idegen rövid
pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele:
- Milyenek itt az emberek? - tudakolódta.
- Hová valósi vagy? - kérdezett vissza
az öreg bölcs.
- Athéni vagyok.
- És felétek milyen nép lakik? -
kérdezett tovább az öreg.
- Hát tudod, rettenetes társaság! Mind
csaló, lézengő, lusta és
önző. Ezért is jöttem el
onnan.
- Nincs szerencséd! Korinthusban sem jobb a
helyzet. Itt is csupa csalóval és
lézengővel, lusta és önző
emberrel fogsz találkozni. - mondta az
öreg.
A vándor búsan folytatta útját.
Nem sokkal később újabb idegen
állt meg az öreg bölcs előtt.
Őt is az érdekelte, hogy milyen emberek
laknak Korinthusban. A véletlen úgy hozta,
hogy ő is Athénből jött. Neki is
feltette az öreg bölcs a kérdést,
hogy ott milyenek az emberek.
- Nagyszerű emberek élnek ott!
Barátságosak, segítőkészek
és nagyon becsületesek! - válaszolta
nem kis büszkeséggel az utas.
- Nagy szerencséd van! Korinthusban is ugyanilyen
nagyszerű emberekre találsz majd! - mondta
az öreg bölcs.
A vándor vidáman fütyörészve
folytatta útját a város felé.
A két beszélgetést végighallgatta
egy fiatalember, aki gyakran időzött az
öreg bölcs társaságában.
Felháborodottan jegyezte meg:
- Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna,
hogy te is ennyire kétszínű vagy!
Az öreg bölcs mosolyogva
csillapította:
- Tévedsz, fiatal barátom. Tudod, a
világ a szívünkben
tükröződik.
Akinek a szíve gyanúval van tele, az
mindenhol csalókkal fog találkozni. De
akinek a szívét jóindulat tölti
el, az a világon mindenhol barátságos
emberekre talál."
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=83463071&t=9113723