egyre jobb. elképzelem magamat, ahogy fogadom az
ügyfeleket egy ketrecben ülve,
bűzölögve a hagymától,
kissé kitömve, esetleg megspékelve
zsíros hajjal és koszos körmökkel
: )))))
azért annyira nem vészes a helyzet,
összesen 2 ilyen incidensem volt a
közelmúltban, akikkel tényleg
jóban kell lenni és nem lehet őket
elküldeni. nem halok bele, sőt az egyiket
kifejezetten csípem - de azért nem ennyire -
csak tényleg leginkább baromira bosszant az
egész, hogy az ún. hivatalos életben v.
üzleti világban a nők teljesen
másodrendű lények, másról
nem is lehet beszélni velük, mint hogy
milyen szépek és csinosak és azt
még véletlenül sem feltételezi
senki, hogy egy nőnek akár még
értelmes gondolatai is lehetnek.