de már itt a következő
turnus...legalábbis nálunk. mondjuk nekem
annyi kívánságom lenne, hogy 7 és
8 között ne essen, az a germek
sétaideje, ráadásul ha az indulás
pillanatában nem esik, könnyen úgy
járunk, mint tegnap, amikor boldogan útra
keltünk, mondván milyen király, hogy
nem tűz a nap, nem kell árnyékról
árnyékra ugrálni, sőt, nagy
lelkesedésünkben (meg a szabadon
választható útvonaltól
megrészegülve) elmentünk a
kopaszi-gátig, hiszen az mennyivel jobb a
gyereknek (utólagos atyai önkritika: persze
ez a mi szórakoztatásunkra szolgát,
mivel z a világból kb az infopark első
bokráig ismer bármit is, ott boldog
hortyogásba kezd kocka ), így az aztán
az első kövér esőcseppek a
gát felénél találtak ránk.
mivel szerencsés gyerekünk van, a sok
diplomás szülője nem engedett a
csábításnak, hogy látszik ám
a felhők mögött a nap, elindultunk
visszafelé, így a felhőszakadást
már a hajókikötő
kávézójánál
töltöttük, ahol nagy-nagy
csalódásban volt részünk, mivel z
csak a dobogó második helyét szerezte
meg, állítólag az aznapi legifjabb
vendég kéthetes volt. mondjuk akkor még
mi is bevallotuk a korát, egy ideje galádul
öregítjük szegényt, mert marha
idegesítő a sok hozzáértő
(apukáját már a
"jajmilyenpici" rikkantások is
eléggé bisszantják, tegnap már
olyanokat morgott az orra alatt, hogy
"miért,másokháromévesenviszikelőszörkiagyereket?")