Csoki, emberek:) )))
Leírom mai eddigi kis történetemet:
Reggel interjú TATABÁNYÁN, vonattal
mentem. 2 interjú lett volna, a második
dokihoz instrukció: hívjam, ha végeztem
az elsővel (kb. 10 óra körül),
hogy hol találkozunk.
OK. Második doki neve arab-szerű.
Hívom először a rendelőt:
kiderül, a doktor úr csak 1-től
rendel.
Hívom a mobilját: a táskája veszi
fel valszeg a telefont. Néhányadszori
hívás után már végre ő,
csakhogy ezt mondja: "sajnos nem fog menni, nem,
nem fog menni, én már 11-től, fél
12-től rendelek (!!! UGYEUGYE?!), előtte
meg beteghez megyek, sajnos nem fog menni!" -
értitek.
(a gáz az,hogy ugyanezen projekt kapcsán
annyi ilyen szemét orvos volt - a legnagyobb
kedvencem,mikor odamegyek interjúra és
kiderül: a doktornő TEGNAPTÓL 2
HÉTIG SZABADSÁGON VAN! -hmmm, ugye ezt nem
tudta az előző héten,mikor
megbeszélték az interjút...)
Tehát jöhetek föl
Tatabányáról. Lassan
elsétálok a vonatállomásra,hogy
ok, akkor jövök haza, egy óra az
út, annyira nem is vészes. Csakhogy
annál vészesebb gyakorisággal
kezdegették bemondani,hogy ez a vonat meg az a
vonat 40 percet késik. Egyre több vonatra
mondták be ugyanezt.
És akkor már az enyémre is, persze csak
15 perccel azután,hogy meg kellett volna
jönnie, hogy 60 (!!) percet késik.
hmmmm...
Totál káosz a pu-on egyébként:
miután többször bemondják,hogy a
Bp Déliből érkező vonat 60
percet késik, egy kis hang bemondja, hogy
elnézést, az előző
késés-jelzés téves volt,
utána egy másodperccel (!) újra
még kétszer bemondja a hangosbemondó a
cuccot: az emberek közben már nagyon
nevettek.
Szóval 1 óra: Tatabányán nem
túl sok dolgot lehet ez idő alatt kezdeni,
sem pedig szépet látni, én mondom
Nektek (anélkül,hogy bárkit is meg
szeretnék sérteni).
Egy idő után bandukolok vissza és
látom,hogy az IC késési
idejéből kicsit visszavettek, így az
azonnal indul: majdnem lemaradtam róla,
tökre ROHANNOM kellett, hogy elérjem,
banyek!!!!!
mai napom mérlege: egy merő kudarc.