(long island reotur: keró=bicikli. nem olyan
helynek tűnt, ahol az úri
közönség bicklivel érkezik,
kultúráltan fogyaszt, táncol, cseveg,
majd elkarikáz. persze, ki tudja. a takarót
meg úgy értem, hogy ez egy _terasz_.
duna-szerű fluid képződmény
tocsog-locsog - oder hömpölyög,
kinek-hogy - kábé 10 méterre, fú a
szél (legalábbis tegnap este), oszt van
_néhány_ takaró - ami meglehetős
véges darabszám, ugye. zene kellemes
chill/downtempo, lampionos félhomály,
magázódó pincér, a bejárat
felől lila pamlagok. ja mindez a nappal
trapping-pályaként funkcionáló
északi(?) sziget-csúcson.)