mint kígyó, ha farkába harap,
nem tudom honnan, merre halad,
csak szül és hal egymás előtt,
a vég kicsit előbbre jött,
megelőzve a kezdeti kezdetet,
s a jelen kígyóként tekereg.
félek ha megyek, jönni fogok,
hogy körülvesznek a századok,
hogy megfojt a most éles szála,
és a kezdet marad utoljára...