irigykedem. hóhahó, hógolyózni
volna jó.
azér az tegyük hozzá, hogy nem
középiskolában tanítok.
felnőttoktatás. amikor gyerekeket
tanítottam, ott megtartottam az a bizonyos
pluszt. mert láttam hogy szükség van
rá. meg neki is kényelmetlen lett volna, ha
a tanárnéni haverkodik :) mert bizony nekik
én már öreg vagoyk :)
de egy felnőttnek nem fogom azt mondani h igenis
tessék leckét írni, meg mi az hogy nem
készültél! elmondom neki miért van
itt, de mivel az ő pénze, ő tudja,
mire költi. érted? én egy iylen
viszonylatban nem fogok hepciáskodni. ezt
értettem az alá-fölén. mert
régen, amikor még úgy éreztem h
hivatás a tanítás, akkor
próbáltam, de hát az évek alatt
rájöttem, h marhaság. azóta sokkal
felszabadultabbak az óráim, és a
diákjaim is sokkal jobban érzik magukat,
stb.stb. sőt már volt oylan, h
kiderült h tanítottam vkinek a vkijét,
és kiderült h nagyon jól érezte
magát az óráimon. na az tök
jó volt. :) biztos olyan mikor te jársz h
két műanyag mért símul
egymáshoz... :) vagy két sejt mért lesz
öngyilkos, h niszit se hagyjam ki.