Gyanús vagyok, gyanús, annyi bizonyos,
éjszakai életű reménybeli
grófnő. (Ezért majd kapok, azt hiszem.
Úgy értem, azért, hogy olyan undok
vagyok, hogy nem egyszerű grófnőt
írtam, hanem piszkoskodok itten...)
Az az igazság, hogy fáradt vagyok, meg egyre
szarabbul, pedig jobban kellene.
Különben, nem a vidámság vagy nem
vidámság a lényeg, hanem a gondolatok.