Helló mindenki, megvagyok, megvagyok, kicsit
rosszabbul, mint a mai nap fénypontjakor, ami az
volt, mikor a műtőből kihozva
letettek az ágyra (mindenki
röhögött a kórteremben, mert
Nórika többmintfélig ájultan
szegény beteghordót sajnálta,
amiért embereket kell emelgetnie), és akkor
magamhoz tértem kicsit, és
rájöttem, hogy nem is tudom mióta
először nem fáj semmim, semmim,
és hogy ez milyen boldogító
érzés, a fájdalommentesség -
azóta azért már újra fáj, de
elviselhetőbb, mint az utóbbi majdnem egy
hét bármelyik napja.
------
16936.
Hahó, Rita.
:)
Az a nagy helyzet, hogy tőlem nem szokás
fényképet kapni, mivel nincs, mert nem
vagyunk fényképezősek. (Mellesleg: nem
is kértél. :) ) De nagyon szívesen
küldenék, csak nincs. Különben:
mindjárt írok neked kicsi piroskát.
------
Viszont ma mennék sarkkertbe, szimplakertbe,
akárhova, csak egy bébiszitter kellene, mert
a férj dolgozik éjjel,
vagy van egy ötletem: gyertek el hozzám, a
rendetlenség és mocsok kellős
közepébe, hm, ez nem biztos, hogy jó
ötlet.