a második legsúlyosabb ébredésem
Tokajban volt egy vizitúrán. pénteken
megérkeztünk Tokajba (UNIÓ vizitelep),
és csak vasárnap mentünk haza. ez azzal
járt, hogy pénteken éjjel volt egy kis
kocsmázás. reggel hétkor egyszer csak
bajor sramlizenét hallok a legdurvább
fajtából. az történt, hogy egy
német nemzetiségi tábor is ott volt a
telepen, és ők így képzelték
a reggeli ébresztőt. elindultam a
hangforrás irányába, majd más
megoldást nem találtam, kihúztam a
zsinórt a hangszóróból. sajnos 10
perc után rájöttek, mi lehet a baj,
erre megint odamentem, de akkor már egy
evezővel, hogy ugyan fejezzék be a
kurvaanyjukat, ilyen nincs, hogy erre kell
ébredni. ki is kapcsolták.
a legsúlyosabb ébredés is
németül volt. Franciaországból
jöttünk haza kocsival, és valahol
Európában (Ósztria) megálltunk,
hogy oké, akkor itt most alszunk.
hálózsákok ki, ketten a kocsiban,
hárman meg kint aludtunk. reggel azt hallom
ám háromnegyed 6-kor: AUF! AUF! GEHEN
ARBEITEN! (nem ragozott, komoly)
mondom, ennek a fele se tréfa, itt most
munkatáborba fognak küldeni. aztán
persze kiderült, hogy egy fickó garázsa
előtt sikerült elaludnunk, és nem tud
kimenni a kocsijával.