Kedves Cserege Lajosné!
Könnyes szemekkel olvastuk levelét itt a
szerkesztőségben. Megerősített
minket abban, hogy az élniimádás nem
felesleges tevékenység, és hogy igenis
fogékony erre a mai magyar társadalom. Ha
nincs ellene kifogása, akkor levelét
megosztjuk a WIW csatorna
vezetőségével, ezzel is
alátámasztva, hogy bár a
nézettségi adataink nem túl magasak -
de egy ilyen rétegműsortól nem is
lehet ez az elvárás -, igenis fontos
missziót töltünk be, igenis boldog
pillanatokat szerzünk az olvasóinknak,
nézőinknek.
Reméljük, hogy küzdelmeink sikerrel
járnak, és nem teszik fizetőssé a
csatornánkat (igen, sajnos ilyen híreket is
hallani mindenfelé), mert akkor épp a
legkiszolgáltatottabb réteg
számára leszünk elérhetetlenek a
jövőben. Sajnos nehéz a mi
életünk (de azért imádjuk!) is
(persze még mindig sokkal jobb helyzetben
vagyunk, mint a társadalom peremén nap mint
nap küszködő százezrek); és
idén se mi kaptuk meg a csatorna által
kiosztott Várady-díjat, pedig a
legéletigenlőbb műsor
kategóriában esélyesnek bizonyultunk.
De a "Volt piros fórum" kapta meg a
pénzdíjjal ugyan nem, de szakmai
presztizzsel járó kitüntetést
(akárcsak tavaly - jól tudjuk, honnan
fúj a szél; ez is a kommunisták miatt
van). Sebaj, mi tudjuk, hogy fontosak vagyunk - ebben
erősített meg az Ön levele is
minket.
Az egész szerkesztőség nevében
sok boldogságot, életimádást
és -igenlést, valamint jó
egészséget kívánunk Önnek.
Üdvözlettel:
pj