Tudom, hogy ez nem a verstopik, de megosztom veletek
itt, amit találtam a neten:
Álmodozó lány "Képzelt
éjszaka" című verse
Képzeld csak el..
hazamész, asszony vár otthon, meleg
vacsorával.
egész nap csak a mocskot törölted a
gyárban, semmi pénzért.
Képzeld csak el..
az asszony megölel, és
hozzádbújik
nem.. ezt már nem képzeled.
Ez már maga a valóság, melyben nincs
helye holmi képzelgésnek.
Felriadsz..
utolsó emlékképed az, hogy az asszony
megölelt.
De ez most már egy más helyzet..
ott fekszel az ágyon,
a ruhád már régen nem fedi tested.
Meglibben a függöny, kinyílik az
ajtó.
belibben a nő, akit most már nem takar
más, csak egy háló.
Úgy kívánod őt, mint még
soha,
s csak arra vársz, hogy jöjjön már
oda...
S igen... következő pillanatban már
magad vagy a megtestesült vad szenvedély.
Kívánod testének minden
porcikáját
S igényled minden kis hézagjának
felkutatását.
Forró a paplan alatt a levegő,
de még forróbb a perzselő
szenvedély, mely csak a ˝pillanat˝
híve...
Kélyes sikolyok szépítik meg
éjszakádat, s ha másnap valaki
megkérdezi:
˝Nah, milyen volt az este˝?
te vállat vonsz és ezt feleled:
˝jobb már nem is lehetne...˝