imádokélni

patak partján ül egy pocok
depes módos szopni kocog
(padfirka, 1987, Pitypang utcai általános iskola)

nekem a bolero

na húzzatok gyorsan a nosztalgia topikba :) ))

Ez nem a komolyzene :) )

nikkelpók:) ))

hahahaha, első kapott kislemez Neoton: Szandokán (A oldal) / Megamix (B oldal) -- kipróbáltam, hogy lehet-e hallgatni egy sima tűvel.
Unokatesóval mi is DM-esek voltunk, nem úgy, mint a sok nyálas Bros-os.

És mi volt az első komolyzenei élményetek? :-))
nekem Vivaldi: 4 évszak.

a bros-t? When will I be famous? uh. hetedikben nyomatták a csajok.

a depeche mode-t utáltam. ahogy a bross-t is. pedig az ismerőseim mind azt hallgatták.
most már szeretem :)

ja, ha így állunk. A legzseniálisabb Koncz Zsuzsa duplalemeze volt, a mai napig hajkurászom. A Vörös Rébék is rajta volt.

hát igen, ami a szívemen a számon:) ) (ez egyébként Psota Irén és kicsoda, aki énekli?)

És ki énekelte a Nikkelpókot?
meg azt, hogy Kőfalak .. állnak.. az emberek között,.. a szó ..még nem tört rajtuk ááááát?

tracy a legőszintébb. :-))
DM-től a violator album volt, ami először belémégett igazán. ELőtte már persze volt a Question of time. Sőt, a nővérem akkori pasija úgy nézett ki, mint Dave Gahan.

meg Simon LeBon: New Moon on Monday.... azannyaaaa!!!!!
meg a Wild Booooooys :D DDDDDDDD

tegnap hallottunk LORDOT basssza meg, a Lónyay-Bakáts sarkon, na az odabasz!!!!

Big in Japan - nagy kedvenc!!

jó, Depeche Mode-ot már általánosban hallgattam, meg az első Feró-mentes Bikinit is. de az igazi eszmélés később történt.
bulizáshoz meg igazán az 1989-es decembert kötném, utána jártam mindig Márciusi Zászlók-koncertre, meg mindenféle buliba, zene miatt (is).

haliho.
en egy baratom reven hamar szocializalodtam, 84' nyaran mar depeche mode-ra festettuk a biciklit:) aztan egy darabig ugy is maradtam, a bizonyos pink floyd lemezig, ami 14eves koromban tortent. az annyira megboritott, hogy rogton utana szert tettem egy judas priest es egy cream albumra.

én csak arra emlékszem, hogy mi volt az első kislemezem (szülők vették): Moncsicsi/Vuk dala. viszont az első, amit én kértem: Limbo Hintó/Sandokan.

Alphaville is, úúú. A teljes szlovák síutat végig Big in Japan-ozták a nővérem meg a bátyám, míg én a Nagy indiánkönyvet olvastam. Valahogy nem passzolt össze.
Mityó: ez komoly sztori.

Bogi, nekem a New Years Day volt a himnuszom egy darabig.

Ú, Én üres kazikat vettem és ott ültem a nyominger hifink mellett 2-től 5-ig. A-HA lemezünk nekünk is volt, nemrég újra feltettük, azt se tudtam, hogy még műxik a jó öreg lemezjátszó. Kirázott a hideg. Meg volt még egy ősrégi ELvis, a Beatles-től a please please me, bár ezek a szüleimé voltak. mint az A.E. Bizottság, amit otthon hallottam először, viszonylag fiatalon. :-))
Saját? hm..hm.. Asszem Madonnának az Erotica albuma (?). Duran Duran Big thing. Aztán jött a Cure korszak.

Egyébként lemezjátszónk sosem volt. Piacos magnó, walkman.

jó reggeliket!

nekem elsö bakelitlemezem a Bikini volt, az a zöld borítós,
de valódi zenei feleszmélésem a U2 Rattle & Hum-mal kezdödött egy évvel késöbb

én a nyolcvanas években az A-HA és az Alphaville együttesekért rajongtam. voltak posztereim is a Világ Ifjúságából.

Nekem érdekes módon az Alice in Chains egyik albuma volt a zenei feleszmélésemhez köthető. :) ) Sosem voltam Alice in Chains-es, rögtön átlovagoltam Pearl Jam-re. De vicces! Ha visszagondolok azokra a fél napokra, ahogy a szobámban áhítattal hallgattam őket...

fú, az elsőre nem emlékszem, már nagyon régen volt. eleinte bakelitek, főleg magyarok. vettem a BÁV-ban Supertrampet a nővéremnek, a Poptarisznyában nyertem egy fehér színű Erasure-t, az első külföldön túrt lemez nekem is Pink Floyd volt (Bécsben, '90 körül), a Meddle album a Wish You Were Here borítójában. aztán 90 körül szintén Szabadkán vettem a piacon lengyel műsoros kazikat (100 Ft/darab): 3 New Model Army (Independent Story, Ghost of Cain, Thunder and Consolation), egy Kraftwerk (Trans-Europe Express) és egy Sisters of Mercy (Vision Thing), (illetve volt még egy egy BAUHAUS-póló is).
én inkább üres kazettákat vettem, zenei feleszmélésem az ART OF NOISE Who's Afraid of the Art of Noise lemezéhez köthető 1987/88 körül, nyolcadikban.

937. nekem Alice Cooper: Trash (bakeliten)
és milyen furi, most megszereztem cd-n decemberben :)

Egyébként ami még nagyon imádokélni nekem, az a China girl Dawid Bowie-tól.