194. fenét. Kern András.
Kern András : A szomorú bárzongorista
dala
Az Árva bárban, zongorázva jó
nekem,
Az Árva bárban, zongorázva keresgetem a
kenyerem.
Művész úrnak nem szólítnak,
csak a részegek,
A bárba zárva zongorázva nem jön
össze rengeteg.
A szomszéd klubban dörög a rock-rock
and roll,
De hozzám nem jöt át a Dolly, sem a
Roll.
Én már csak ütlegelem a
zongi-zongorát,
S keresgetem a hangulathoz illő
harmóniát.
Senki sem figyel, én akár mellé is
üthetek,
Tudják, hogy nem tudok, és mégis
Mozartot rendelnek.
Belőlem úgysem lesz már
rádió-, vagy tévésztár,
Se nem lesz Hamlet, sem nem nem lesz semmi, semmi
már.
Néha észre sem veszem, hogy bezárt
már a bár,
S a bárba zárva, zondorázva a
hosszú hajnal csak engem vár.
S a szűk sarokban pöntyögöm a
Megfagyott gyermek dalát,
S kicsit fázom, mert a lázom nem
csillapítják.
Én nekem nem hoz reggelit az igazi ő,
Igaz, a bárpulton még van két
tepertő.
Éjjel billentyű,
Nappal töpörtyű,
Éjjel billentyű,
Nappal töpörtyű.