...pedig meseszép.pont most is.pont hó.
Dalmi!pedig hidegben mindig fel tudsz még egy
réteget ölteni...na,de melegben...egy szint
után el kell(ene) kezdeni nyúzni magam?!
hétvégi kis szösszenetem szerint
Olcsival fociztam(és mert ő is
fázott,meg este is volt)a lakásban...de
hát ki kellett próbálni az új
lasztit...
namármost:feküdtem a
függőágyamban, nagy nyugodtan
pöfékelek,mikoris egy gyermekhangra lettem
figyelmes.kihajoltam az
ágyból.végignéztem a nappali(m)
4méteres
szélességén.küszöbön
átsikló tekintetem kábé 6m
előszoba után megakadt egy elszánt
fejű hétördögön,ki a
fürdőben állt,egyik lába alatt
egy termetes focilabdával(4es
méret).tekintete ellentmomndást nem
tűrő,elszánt volt.
fájdalmasan csapott belém az
:"apa!ívelem!"kiáltás.
bár,jómagam,mint amerika,terroristáknak
nem engedek.így egyeztető
tárgyalásba fogtam:
"-kérlek neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee!"
a kis gengszter viszont hajthatatlan volt.
durrrrrrrrr!a labda elhagyja a fürdőt
pár centire repül el anyám
köcsöge(váza)mellett,elegánsan
kerüli a nagy tükröt,pattanás
nélkül érkezik ágyam
felé...láttam, hogy a helyzet komoly....
...vetődnöm kellene
fekvőhelyzetből...rohannak az
ezredmásodpercek,és a labda is
felém...kis fáziskéséssel a
vetődést átdolgozom ágyból
kiborolássá.melllkasomon erős
puffanás -a távolból kisebb
csörrenés- hallatszik.kézzel
rászorítok.
...megvan.kivédtem!...
...Olivérnek négy és
félszer(megszámoltam)körbeérte a
fejét a szája.
mindketten meg/kivédtük a haza(lakás)
becsületét...
..mivel minden háborúnak vannak
áldozatai, a
"távolból-kisebb-csörrenéssel"
agonizáló kávéspoharat
összeszedegettük,megadtuk a végső
tiszteletet. majd egyperces(nem néma
csend)harsány nevetéssel nyugtáztuk ez
eseményt.
(csak azért mert ez itten az
imádokélni...és ez nagyon az volt)
!IMÁDJATOK TI IS!