jóreggelt. elolvastam, miket írtatok tegnap
miközben én egy hóttunalmas
értékelő-értekezleten ültem,
majd pedig a német nagykövetasszonynál
voltam házi-koncerten. imádok élni
tőletek.
házi-koncert: először Herczku
Ágnes énekelt, és egy másik
lány Bartókot zongorázott. Ez kb. 20
perc volt, és teljesen feléledtem
tőle, (mert előtte persze attól
féltem, hogy valami unalmas Mozart meg Beethoven
vonósnégyes lesz, vagy ilyesmi...) ámde
az első rész után sajna nem vége
lett, hanem szünett jött, és a
szünet utáni rész...
teljesen kikészített. A leg-giccsesebb
standard szalonzene egyveleg volt zongorán
és furulyán. Csak az tartotta bennem a
lelket, hogy szolidarításból ki kell
bírnom, mert szegény Herczku Ágnesnak
még jobban fájhat, hogy ezt kell hallgatnia.
A legjobb az volt az egészben, hogy közben
végig nagyhangú madárdal hallatszott be
a park fáiról. Ez Herczku Ágnes
népdalaihoz jól passzolt, a második
rész szar zenéjét viszont jól
kontrapunktozta.