Az ilyen filmekben, mint a KV és cigaretta (@ m2)
azt utálom, hogy miután az utóbbinak
jelentősége van, állandóan
rá akarok gyújtani. (értsd: az nem
zavar, amikor egy filmben egy szereplő csak
úgy rágyújt, jelentéktelenül,
de amikor dramaturgiai jelentősége van,
akkor bekattanok)