Már órák óta vedelem itt a
kávét, szívom Edgár tulipános
hagyatékát, csavargatom a hajamat, és
rágom a körmömet, de hogy a kedves
utastársak hol vannak..... még a
végén rá fogok szokni, hogy magamban
beszélek, s akkor aztán bolondnak fognak
tartani :P
meg ezek a pincérek is mint a sülthalak,
egyik se szólna egy szóval sem többet
mint feltétlenül muszáj.....