ÉsÁlmomban láttam dühömet.
Gigászi volt, belém hatolt,
sejtjeim elvesztve eszüket
egymást taposva, tobzódva,
remegtek a dobszóra.
Mint egy látomás:
vörös szemek, szilaj ebek,
vihar torkú ordítás,
nyáladzó fogak, éles fogak,
véresre tépik az arcomat.
Csak egy lépés kell,
és nem marad ép gondolat,
elmém gyilkos játékszer
mit tép és hajtogat
a hömpölygő indulat.
Apró sziget vagyok
elmos az ár, eldől a vár
beveszik fekete alakok.
nem marad, csak a megfigyelés
kezemben magától csap le a kés.
2003.11.xy
Az elején megcsak annyi (buzz)
ÓÓÓÓ morka bocs akrom
AKAROM!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!